Hazánk török hódoltság utáni benépesítése során a római katolikus vallásúak letelepedését
szorgalmazta az osztrák császári ház. Megyénk is katolikus többségű lett. Az első 12 mezőváros közül 11 katolikus többségű volt, -Kölesd volt az egyetlen kivétel.
A XVIII.században újratelepülő városok és falvak barokk stílusban építették
meg templomaikat. Néhány helyen később is épültek templomok, de ezen klasszicista, vagy még későbbi
templomok száma nem nagy.
A művészileg legkiemelkedőbbek a ferences templomok,
ezekkel külön fejezetben foglalkozunk. Ezt követően tájegységenként haladunk
végig a megye emlékein:
Külön fejezetekben foglalkozunk a Szentháromságokkal, valamint az elsősorban a völgységi katolikus németséghez köthető szakrális emlékekkel: a búcsújáró helyekkel, a kálváriákkal és az utak mentén álló szobrokkal és kis kápolnákkal. Ezek a népies alkotások a megye különleges látnivalói közé tartoznak. Néprajzilag a megyehatár soha nem jelentett határvonalat, a német katolikusok rokonemlékei is Baranyában, az egykori "Schwäbische Türkei" területén folytatódnak.
 
középkori és római emlékek | egyházi emlékek | világi emlékek | tanulmányok | települések | CsaTolna Egyesület |
|||||||
római | román | gótikus | várak | katolik. | evang. | reform. | szerb | zsidó | Szekszárd | vallomások | nyitó oldal |