Katolikus emlékek a XVIII-XIX. századból

Hazánk török hódoltság utáni benépesítése során a római katolikus vallásúak letelepedését szorgalmazta az osztrák császári ház. Megyénk is katolikus többségű lett. Az első 12 mezőváros közül 11 katolikus többségű volt, -Kölesd volt az egyetlen kivétel.
A XVIII.században újratelepülő városok és falvak barokk stílusban építették meg templomaikat. Néhány helyen később is épültek templomok, de ezen klasszicista, vagy még későbbi templomok száma nem nagy.

A művészileg legkiemelkedőbbek a ferences templomok, ezekkel külön fejezetben foglalkozunk. Ezt követően tájegységenként haladunk végig a megye emlékein:


1.Nyugat-Tolna 2.Hegyhát 3.Völgység 4.A Dél-Mezőföld uradalmi kápolnái
5.Duna-mente 6.Szekszárd

Külön fejezetekben foglalkozunk a Szentháromságokkal, valamint az elsősorban a völgységi katolikus németséghez köthető szakrális emlékekkel: a búcsújáró helyekkel, a kálváriákkal és az utak mentén álló szobrokkal és kis kápolnákkal. Ezek a népies alkotások a megye különleges látnivalói közé tartoznak. Néprajzilag a megyehatár soha nem jelentett határvonalat, a német katolikusok rokonemlékei is Baranyában, az egykori "Schwäbische Türkei" területén folytatódnak.

 

középkori és római emlékek egyházi emlékek világi emlékek tanulmányok települések CsaTolna
Egyesület
római román gótikus várak katolik. evang. reform. szerb zsidó Szekszárd vallomások nyitó oldal