Kálváriák, temetők

A Kálváriák megjelenése tipikus barokk jelenség. A kultusz hazánkban a XVII. század második felében jelent meg a nyugati htárszélen, onnan húzodott fokozatosan kelet felé. Elsőként a németek kezdték állítani ezeket az emlékeket, Tolnában is ővék lehetett a vezető szerep. A XVIII. századi előzmények után állításuk tömegessé a következő században válik. Megyénkben is csaknem minden katolikus német ajkú településnek van ilyen jellegű emléke, és a XIX. századtól a magyar falvakban is megsokasodik számuk. A Kálváriák általában 14 stációval készültek, gyakran kápolnával is. A népnyelv azonban Kálváriának nevezi helyenként a dombtetőkre épített hármas kereszteket is.

Megyénkben a legművészibb a bátaszéki Kálvária, amelynek kápolnája 1762-ből származik. Nem a szokványos, hanem az igényesebb Kálváriák közé tartozik. Tornya 1776-ban már állt, és a kiváló színvonalú szobrai is ekkor készülhettek. Sajnos a szobrok egy része időközben elpusztult, ezért újabbakkal kellett helyettesíteni őket. Az eredetileg a stációi a nagytemplomtól indultak, és hosszú út után értek el idáig. Az 1990-es évek közepén a stációkat művészi domborműveikkel a kápolna közelében újra felépítették. További részleteket a város honlapjáról tudhatunk meg. Sajnos ma a kápolna nem számít meghitt helynek, mivel a nagy forgalmú főútvonal közvetlen szomszédságában halad el.

Arra, hogy a magyarlakta falvakban is viszonylag hamar megjelentek, a szakcsi a jó példa, hiszen ez is már állt a XVIII. század végén. A három kereszt mellett itt János és Magdolna alakját látjuk. (A szobrokat egy részét későbbi időkben kicserélték és stációk is hiányoznak.)

A szekszárdi kálvária a szomszédos Remete-kápolnával szoros egységet alkot. A meredek dombra elfutó impozáns együttes is már állt a XVIII. század második felében. Építéséről nem sokat tudunk. Néhány szobra sérült, de nagyszerű barokk alkotások. Különösen megkapó Mária Magdolna alakja.

1817-ben épült a bonyhádi Kálvária-kápolna, egy Menradus Ferenc Konrád nevű vagyonos kereskedő felajánlást követően. Szobrait mecseknádasdi kőfaragók készítették el. Érdekessége az, hogy a Kálvária jelente a kápolna oromzatára került. Elpusztult stációképeit nemrégiben modern művészi tűzzománc képekkel pótolták és a kápolnát is felújították. A Kálvária-domb a bonyhádi előkelőségek temetkezési helye lett. Az Ermel-Vojnarits család impozáns neoromán temetőkápolnája mellett találjuk Perczel Mór honvédtábornok szerény sírját is.