A Duna-mente katolikus templomai

A faddi katolikus templom a helyi földbirtokos, Bartal György kezdeményezésére készült el a korábbi, szűknek bizonyult barokk templom helyén. 1864-ben lett felszentelve,épitője -talán tervezője is- Wagner János pesti építőmester. Ez volt a megye első nagyszabású neogót temploma.

Várdomb német lakossága viszonylag későn települ. Először 1756-ban kötnek szerződést a bátaszéki uradalommal. A kései betelepülésnek árnyoldalaként a falu határa nagyon kicsi volt. A megművelhető földterület hiánya állandó konfliktusokat eredményezett a szomszédos falvakkal is, mindenekelőtt Sárpilissel. A falu kezdetben lassan fejlődött, és minden tekintetben elmaradt a környék német falvaihoz képest. Várdomb templomát Theresianum Akadémia Alapítványa építette 1787-ben a falu német lakosai számára. Anyakönyvet 1784 óta vezetnek, de csak 1809-ben lett önálló plébánia, addig Bátaszékhez tartoztak. Ezt követően leégett az 1838-as tűzvészben, de aztán újjáépítik. Valószínűleg az 1838-as tűzvészben elpusztult a főoltára is. Ezt ma egy egyszerű oltárkép pótolja. Egy érdekes Mária-oltár mellett a templom leghíresebb emléke a tolnai ferences teplomból származó Utolsó vacsora kép. A nagyméretű, a templom teljes szélességét kitöltő kép egykor a kolostori ebédlő falán függött. A II. József alatt felszámolt tolnai kolostornak ez az egyetlen ismert emléke.

Tolna megye egyik legnagyobb templomát az egykori igen gazdag városi honlap alapján ismertetjük:

"A középkori monostortemplom helyén álló, többször átépített épület a 19. század közepére olyan rossz állapotba került, hogy 1842-ben már új templom építésének tervét vetették fel a bátaszékiek az itt tartózkodó püspöknek. Az 1870-es évek elején a Bátaszékre látogató Trefort Ágoston kultuszminiszter is támogatta az új templom építésére létrehozott alapot, ám az építkezés tényleges előkészítése csak az 1890-es évek közepén kezdődhetett meg. A terveket Hofhauser Antal budapesti műépítész készítette, majd a kivitelezés a templomtéren álló régi apátsági épületek lebontása után 1899. július 4-én kezdődött meg. Az alapárkokat szegedi kubikusok ásták, (a fontosabb helyeken 8-10 m mély az épület alapja) majd a falakat még ebben az évben ember magasságúra húzták fel, 1900-ban pedig tető alá került a templom. 1901. július 1-jére kész lett volna minden munkálat, ám statikai hibák miatt 1901 tavaszán a süttői kőből készült oszlopok repedezni kezdtek, s a templom összeomlásától lehetett tartani. Lebontani ugyan nem kellett, de az oszlopokat kicserélték és újraboltozták a hatalmas teret, mely munkálatokkal 1902 májusára készültek el. Az ünnepélyes alapkőletétel 1901. július 21-én, a templom felszentelése 1903. október 4-én volt. A templom neogótikus stílusban épült három hajóval, keresztházzal, tágas szentéllyel, északi oldalán kápolnával, a délin sekrestyével. Külső hosszúsága 62,28 m, szélessége 21,9 m. A kereszthajó hossza 31,9 m, a szentélyé 14,5 m. A főhajó magassága 15,8 m, a mellékhajóké 7,6 m. A torony 82,45 m magas, s 50 m magasságban, ahol a sisak kezdődik 32 mázsás kövek vannak elhelyezve. Építéséhez 2,5 millió közönséges és félmillió darab Eszterházi-féle falburkoló téglát használtak fel. A templom stílszerű festését Blaskovits Bátori Mihály szabadkai festőművész műhelye végezte. A gazdag díszítésből a hiányzó bordák színgazdag plasztikai érzékeltetése érdemel figyelmet és a templom hat képsorozata, melyeket Krikler József festőművész készített. A szentélyben lévők: Krisztus levétele a keresztről, Asszonyok a feltámadt Krisztus sírjánál. A déli keresztház képei: Angyali üdvözlet, Jézus születése. Az északi keresztház képei: Jézus Péterrel a tengeren, Jézus a gyermekek barátja. Blaskovits képei közül kiemelkedik a főhajó ablakai alatt elhelyezkedő apostol mellképsorozat, valamint a főbejárat timpanonjának az Atyaistent ábrázoló freskóképe. Az oszlopfőket kerubok festett képei díszítik. A szépen faragott padok, székek, gyóntatószékek, térdeplők German Ferenc pécsi műasztalos műhelyéből kerültek ki, s darabonként is az asztalosipar remekei. Az oltárok, a szószék és az orgona homlokzata Leivisch Róbert szombathelyi oltárépítő műhelyében készültek. Az egyes tárgyak tömör tölgyfából vannak, cirbolya faragással és dús aranyozással díszítve. A főoltáron Szűz Mária relief szobra, két oldalán Szent István és Szent László szobrai állnak. A főoltár érdekessége még a rajta látható négy domborművű faragás. Az oltármenza előlapján Jézus születése és feltámadása látható, a tabernákulum két oldalán Vajk megkeresztelkedése és Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának. A főoltár fiatornyaiban az angyalok kilenc karát szimbolizáló angyalszobrok kaptak helyet. A keresztházban egyik oldalon Páduai Szent Antal oltára áll, Szent Margit és Szent Erzsébet életnagyságú szobrával, a másik oldalon Szent József oltára, melyet Szent Imre és Gonzága Szent Alajos szobra díszít. Ezt az oltár is két dombormű ékesíti, az egyik az utolsó vacsorát, a másik a csodálatos kenyérszaporítást ábrázolja. A szószéken a négy evangélista szobra áll, csúcsán angyal. A templom értékes üvegablakai Walter Gida üvegfestészetében készültek. A nyugati nagy rozetta az angyali karokat, közepén az orgonán játszó Cecíliát, a szentély ablakai Szent Flóriánt, Bálintot, Fábiánt és Sebestyént ábrázolják. A középső három üvegablak csúcsán a szentháromság személyeinek képeit helyezték el. Az északi keresztház ablakain Szent Mór, Borromei Szent Károly és Szent Rókus, a déli oldalon Nepomuki Szent János, Szent Orbán és Xavéri Szent Ferenc látható. Xavéri Szent Ferenc alakján a templomot építő Holndonner Ferenc prépost-plébános arcvonásai ismerhetők fel. Külön figyelmet érdemel a templom orgonája, melyet a pécsi Angster cég készített. 2200 síp alkotja, melyek közül a legnagyobbak 10 m magasak, míg a legkisebbek fél hüvelyk nagyságúak, összsúlya 100 mázsa. Homlokzatát Hofhauser tervei alapján Levisch Róbert készítette Szombathelyen. Csúcsát egy harsonát fújó angyal szobra díszíti. A kórust tartó déli pillérfőn Szent Júdás Tádé apostol festett képe érdemel említést, melyet Czencz János festőművész készített. A templom teljes felújítása 1991-ben fejeződött be. A templom előcsarnokában régi korokból megmaradt kövek láthatók. Ezek közül kiemeljük azt a török korból származó rituális mosdómedencét, mely hosszú ideig szenteltvíz tartóként funkcionált a Mária kápolnában."

Ugyancsak az egykori honlap ismerteteti a legbővebben a Mária-kápolna történetét:

"1762. november 25-én Szentgotthárdi András bátaszéki kereskedő írásba foglalta, hogy kápolnát kíván építeni a Segítő Szent Szűz tiszteletére a temetőben és 400 Ft alapítványt is tesz a fenntartására. Ennek kamataiból évi 6 Ft-ot kapjon a plébános, aki havonta tetszés szerinti napon egy misét köteles mondani a kápolnában az alapítókért. Az alapítványt és a kápolna alapító levelét 1762. december 5-én hagyta jóvá az érseki helynök. Ezt követően kezdődött meg az építkezés, s a kápolna 1771-re készült el a Szekszárdra vezető út mentén. Az 1811-es vizitáció szerint már a régi temetőben áll, tehát ebben az időben már nem ide temetkeztek a bátaszékiek. A kápolna téglából épült, figyelemre méltó építmény, hexagonális szentélylyel és huszártoronnyal, melyben egy harang van. Lapos mennyezettel látták el, de eredetileg festett volt, melyből két értékes falkép ma is látható a szentélyben, Nepomuki Szent Jánost és Árpádházi Szent Erzsébetet ábrázolja. Szép barokk oltárán a passaui Mariahilf kegykép másolata látható, melyet barokk angyalok tartanak. Két mellékoltár képe későbbi. Az oltárt 1811. április 25-én Király József pécsi püspök szentelte fel. A kápolnában 1828-ban már volt orgona, s ma jeles berendezési tárgya az a főtemplomból 1903-ban ide került hordozható mennyezet alatt álló Mária szobor, melyet a hagyomány szerint a Bátaszékre betelepülő svábok hoztak magukkal a 18. század elején Schwarzwaldból. A kápolna előtt Nepomuki Szent János alakjával díszített kereszt áll, ami arra utal, hogy a 18. században közelében még víz folyt."

Ugyancsak az egykori honlap ismerteteti a legbővebben az Orbán-kápolna történetét is:

"A bátaszéki hívek az 1739-es nagy pestisjárvány után fogadalmat tettek, hogy kápolnát emelnek, ha a vész elmúlik. Így épült fel a szõlõhegyen Szent Orbánnak, a szõlõhegyek patrónusának tiszteletére az a kápolna, amely 1754-ben már állt. Ekkor egy harangja és egy miseruhája is volt. Az 1775-ös vizitáció említést tesz a kápolna fa tornyáról is, az 1811-es jegyzõkönyvbõl pedig megtudjuk, hogy itt Orbán napján misét tartanak, ahova a bátaszékiek körmenetben vonulnak ki, s azt is, hogy egykor a pestis idején épült. Egyébként erre utal az oltár elõlapját díszítõ olajfestmény, Palermói Szent Rozália barokk képe, akit a pestis ellen hívtak segítségül. A kápolna a barokk építészet szép emléke, dongaboltozatos, huszártoronnyal ellátott épület. Fõoltárán Szent Orbán barokk képe látható pápai öltözetben, kezében kék szõlõfürtöt tart. A kép mellett két késõbbi szárnykép is látható, Mária Magdolnát és Szent Flóriánt ábrázolja. A kápolnát 1990-ben újították fel."