"Emberiség - természet - technika" a jelmondata a 2000. június 1-én Hannoverben megnyíló Expo2000 világkiállításnak. Aki lapjukra téved, azt azonnal 9 nyelven - német, angol, spanyol, francia, olasz, portugál, orosz, japán, kínai - köszöntik. Kíváncsi voltam, hogy a kínait hogyan oldották meg HTML-ben. Kézenfekvő - nem betűkkel, hanem az írást képként rakták ki a lapra. A lap tele van web-es leleményekkel, java scriptekkel, de mindez aránylag gyorsan, szépen. A továbbiakban Twipsy, az Expo kabala figurája siet segítségünkre (sok mindennek néztem: álarcos jávorszarvasnak, ejtőernyős bohócnak, mígnem megállapodtam egy kedves, zsákos kis betörőnél). Tíz állomáson vezet át, gyors áttekintést kapunk:
A fal építőanyagokból függőleges síkban emelt teret határoló és tagoló épületszerkezet. Inkább rossz, mint jó, mert elválaszt, akadályozza az átjutást, bejutást, kijutást.
Tegnap, azaz 2000. május 12-én felavatták az Egyesült Államok új moszkvai nagykövetségét, adja hírül többek között a lenta.ru. No és, - mondhatja akárki - mi ebben az érdekes? Hát az, ahogy épült, pontosabban ahogy nem épült. Az USA külképviselet ugyanis már a hetvenes évek végén kinőtte azt a közepes méretű palotát (a címkép bal oldali része, rákattintva 2x zoom), amely a széles Szadovoje körút, tehát a moszkvai nagykörút Novinszkij bulvár nevű szakaszán áll. Neki is láttak a szomszédos telken, a Gyevjatyinszkij köz túlsó, északi oldalán egy impozáns épületegyüttesnek (lásd a térképvázlatot, a barnával keretezett részt). Alig húzták fel a falakat, amikor 1985-ben teljesen leállt az építkezés. Azért, mert bár a "brezsnyevi pangás" idején a Szovjetunió nem nagyon haladt előre, a KGB - a szovjet állambiztonsági szervezet - cseppet sem tétlenkedett. Nem csak a kivitelező vállalatokba építette be embereit, hanem a falakba is jócskán a poloskákat. Így mikor az amerikaiak rájöttek a dologra, nem voltak hajlandók tovább építeni és beköltözni, a félkész épület változatlanul, majdnem 15 évig állt (a címkép jobb oldali része egy 1987-ben készült képen, szovjet rendőrrel, rákattintva 2x zoom).
A hely amúgy nem rossz. A telek nyugati végén átellenben a moszkvai fehér ház, az orosz kormány épülete áll. Délnyugatról a volt KGST palota - ma a polgármesteri hivatal - a szomszéd (a nyolcvanas évek közepén a KGST épületsor saját szállodájából magam is átnéztem az ominózus modern, nagyablakos épületekre, latolgatva, hogy az ügyes kezű technikusok vajon melyik téglákba rakták a lehallgató szerkezeteket).
A kémbotránynak bő irodalma volt. Részletek egy 1990-es amerikai kongresszusi meghallgatás jegyzőkönyveiből, mely az esetet taglalja. De itt egy idei, márciusi cikk is. Egyebek közt arról ír, hogy az 1996-ban újrakezdett építkezés költségei a titkolózás miatt 234 millió USD-ra rúgtak. Közbeiktatott cégek révén egy beszerzésről sem lehetett tudni, hogy a nagykövetségre megy. A szállítások zárt konténerekben Amerikából Finnországba irányultak (a konténerek riasztottak volna, ha felnyitják őket), ahonnan fegyveresek által őrzött konvojok szállították Moszkvába. Az épületek ablakai robbanásállóak, a szellőzőrendszer vegyi támadásra is felkészített, vannak "biztonságos tárgyalók" az érzékeny megbeszélésekre és külön mágnesek is, amelyek a számítógépek lemezeiről törlik titkos információt, ha kívülről behatolnak a nagykövetségre.
Mivel a nagykövetségek titkok lelőhelyei, szinte természetes, hogy az ott folyó ügyek, tárolt adatok érdeklik a fogadó ország szolgálatait. Minden törvényest (és sokszor törvénytelent) elkövetnek, hogy értesülésekhez jussanak. Példának itt egy nem túl régi eset, melynek helyszíne Berlin. Végül egy kis magyar vonatkozás. Ez év elejéről való a hír, hogy a NATO-ba való belépésünk kapcsán a Moszfilmovszkaja utcában található szép kis magyar nagykövetség biztonságát is megerősítették. A felsorolás alapján gyanítom, hogy 10 millió Ft-nál talán kicsit többe került...
Mit tegyen az ember, ha estefelé éppen ráér, van előtte egy tv - amin kínai adók jönnek be -, kezében egy digitális fényképezőgép? Természetesen kezdje el a képernyőt fotózgatni (nyilván vaku nélkül, mert a villanás tükröződik - de ezek technikai részletek). Nos, én is ezt tettem. Alább - nyelvismeret híján csak a látványra hagyatkozva - kis szubjektív szöveges kommentárral közreadok egy tucat képet, amelyek a csatornák közt ugrálva születtek. Vigyázat! Nem vagyok sem kínai médiaszakértő és a fotók sem akarnak átfogó képet adni a kínai televíziózásról. Sokkal inkább jellemző rájuk az esetlegesség, a megragadott pillanat.
De kínai tv ügyben lássuk már az internetet is! Itt a CCTV (China Central Television) honlapja, angolul. További kínai tv-s linkek a Yahootól, az About.com-tól.
Május 4-én 19:20-kor - ahogy már többször tették - az aljnövényzet kiirtására tüzet gyújtottak az amerikai Új Mexikó államban, a Cerro Nemzeti Parkban. A feltámadt szél kiszabadította az ellenőrzés alól, így pár napon belül hatalmas erdőtűzzé vált. Eleinte csak fenyegette Los Alamost, de később le is csapott rá, a városra, és a híres nukleáris laboratóruimra is.
Számok. Los Alamos, Espanola, White Rock és Abiqui lakóit, több mint 20 ezer embert kellett átmenetileg kitelepíteni. A településeket a Nemzeti Gárda kétszázötven katonája őrizte. A kutatóintézet mintegy 111 négyzetkilométeren terül el. A laboratórium evakuált 11 ezer munkatársávall az interneten tartották a kapcsolatot. Leégett csaknem 18 ezer hektár erdő. Az oltásban ezer tűzoltó vett részt. A tűznek csak 30-35 százalékát sikerült a katasztrófa elhárításán dolgozó alakulatoknak ellenőrzésük alá vonniuk. A városban illetve a laboratóriumban 260 épület semmisült meg. A kárt egymilliárd dollárra becsülik.
Leégett egy sor történelmi jelentőségű épület, amelyekben a második világháború idején a tudósok a szupertitkos Manhattan projekt keretében elkészítették az első atombombákat. A nukleáris és tűzveszélyes anyagokat tartalmazó acél- és betonbunkerek a hatóságok közlése szerint károsodás nélkül vészelték át a tüzet. Részletesebb képes, szöveges összeállítás, linkekkel.
(c) CsaTolna Egyesület 1999-2000,
CsA