A Dino embléma telitalálat, nem? Fehér ing, nyakkendő, mint egy rendes német üzletemberhez illik, de az ingnyakból egy félig rusnya, félig kedves dinoszaurusz fej nyúlik ki. A hüllőpofa kissé nyitott, mintha beszélne, kis mosoly is bújkál a pikkelyek között. Nos, ez a Dino az egyik olyan német nyelvű keresőhely köré épült komplex szolgáltatásrendszer, amit érdemes felkeresni.
Vegyük csak sorra, mit kínál a főlap. A reklámcsík és üdvözlet alatt négy piros gomb van:
Lássuk az apróbbakat. A Dino-Live Suche egy "mások vajon mit keresnek?" leskelődő szolgáltatás: 15 másodpercenként mutat 10 éppen feladott keresőszót (amikor néztem, a használt autótól a Dávid csillagon át a "heviz" szóig mindent kerestek - de a 10-ből mindig volt egy szó, ami a szexhez kapcsolható - amúgy "heviz" német szó nincs a szótárban, tehát ez valószínűleg a hévíz akart lenni!). A Dino-Regional 3293 németországi helységre tudja az irányítószámot. A Dino World's Best alatt a teljes interneten található legjobb lapokat sorolja vagy 30 féle témában (pár példa: Erotik - nur virtuell, Windows - alles für Bill!). Külön kategória a legjobb lapokat felsoroló legjobb lapok... őrület. Dino-Spezial: mindent Euro-, telefon- és labda ügyben.
Ezen kívül van még sajtószolgálat, médiatükör, hogyan tehetjük a Dinot kiinduló lapunkká, hogyan reklámozhatunk a Dino lapokon, hogyan jelenthetjük be saját lapunkat, politikai hírek, tőzsdehírek, internet hírek. Talán nem maradt ki fontos. Ellenőrizzétek.
Ma már szinte mindenki ismeri azt a jellegzetes hangsorozatot, amelyet a mobil telefon ad ki bázisállomásra (toronyba) való bejelentkezéskor vagy hívás fogadásakor. Rádió vagy számítógép hangszóróján keresztül hallható. Remegés is átfut a telefon közelében lévő PC monitoron. Ezek jól megfigyelhető hatások. A GSM mobil telefonok 900 MHz (újabban majd 1,8 GHz) frekvencián működnek. Közel a mikrohullámú sütőkhöz, amiktől pedig a kezelési utasítás óvja az embert. Vajon az agyra van-e hatással a telefonbeszélgetés során a közelében tartott, nagyfrekvenciás elektromágneses sugárzást kibocsátó szerkezet?
Ez a kérdés GSM megjelenése óta a szakembereket, laikusokat egyaránt foglalkoztatja. Sokféle választ adnak rá a teljesen megnyugtatótól a riasztóig:
1. semmilyen kedvezőtlen élettani vagy egészségügyi hatás nincs,Az internet alkalmas az álláspontok propagálására, sokan teszik is, a leghangosabban a hisztériakeltők. Eddigi olvasmányaim a fenti listából a 2-3-4. válaszokat valószínűsítik a legjobban.
2. a hatás az erre kiszabott egészségügyi korlát alatt marad,
3. úgy tűnik, nincs komoly negatív hatás - legalábbis a kutatások nem tártak fel ilyent - de még van mit vizsgálni,
4. a mikrohullám beszélgetéskor kicsit felmelegíti az agy és a koponya jó részét,
5. az állatkísérletek szerint komoly az egészségkárosodás esélye, legalább a cigarettázással összemérhető,
6. a mobil telefonok használata agydaganathoz vezet, az elektromágneses hullámok rákkeltő hatásúak.
Lássunk címeket (amennyit egy este alatt sikerült összekaparni). Abszolút első: cell-phone-health-FAQ, karbantartott, igényes és bő. Nem-ionizáló sugárzások. Egy amerikai biomérnök, problémákat jelző kutatási eredményeit nem tudták reprodukálni. Rémtörténetek és cáfolatok - példák arra, hogy mekkora kárt lehet okozni rémhírekkel a mobil telefóniának. A WHO több kutatást szorgalmaz. Az ausztrálok nagyon fogékonyak, a neten sok anyaguk van: hivatásos vészcsengőnyomók idéznek egy cikket, tudományos köntösbe burkolózó riogató lapja, kutatási pénzek odaítélése (valaki ott nagy hullámokat verhetett fel, azok lassan csitulnak). Powerwatch: angol aggódók lapja. Belga rákkutató hosszú szakcikke (nem a legfrissebb, elég teljes). A fenyegetettségi érzés szinten tartásában némileg érdekeltek azok, akik különféle árnyékoló, védő eszközöket, hasznos és haszontalan ketyeréket gyártanak, finoman vagy rámenősen reklámoznak.
A magyar neten nem sikerült értékelhetőt találnom (ettől még lehet). Máshonnan tudom, hogy itthon az OSSKI Nem-inonizáló Sugárzások Osztálya foglalkozik igényesen a kérdéssel - bár ez a lapjukon nem látszik... Főként Szabó D. László és Thuróczy György neve említendő. Radiobiológiai kutatásaik során egyebek közt dózis- és elnyelt energia méréseket végeztek műfejen (a fenti címképet ennek ábrája nyomán készítettem), és a telefonálás okozta változásokat vizsgálták az agyi vérellátásban, az EEG hullámokban.
Akkor ne használjunk mobil telefont? De! Értelmes embernek ez jön ki, ha összeveti a nem túl nagy, de létező kockázatot a mobil kommunikáció előnyeivel. Az autóba is beleülünk, pedig sajnos naponta vannak halálos balesetek...
Sarah Flannery, egy 16 éves ír diáklány új, az RSA algoritmusnál harmincszor gyorsabb, de azzal összemérhető erősségű titkosító algoritmust fedezett fel. Az új eljárás nyilvános kulccsal működik és mátrixok használatán alapul, várhatóan az internetes levelezés és biztonságos vásárlás lesz egyik fő alkalmazási területe. Az algoritmus elnyerte az Ifjú Írek Műszaki-Tudományos Kiállításának fődíját, illetve tavaly májusban az Amerikai Matematikai Társaság 3. díját (250 USD) Kriptográfia: a titok tudománya dolgozatáért. Ekkor meghívták Texasba, az Intel Műszaki Tudományos Vásárra. A múlt héten az Esat Telecom által szponzorált "Az Év Ifjú Tudósa" díj kitüntetettje lett Dublinban.
A lány az írországi Blarney-ben lakik és jár iskolába. Az alma nem esett messze a fájától, mivel édesapja dr. David Flannery matematikát tanít a Cork Institute of Technology-n. Az ifjú hölgy már most egy sor munkahely és ösztöndíj-ajánlattal rendelkezik.
Sarah nem szabadalmaztatja az eljárást, szabad programként akarja nyilvánosságra hozni. A kód a Cayley-Purser nevet viseli. Arthur Cayley egy 19. századi cambridgei mátrix-matematikus, Michel Purser pedig a dublini Trinity College kriptográfusa, aki inspirálta az ifjú felfedezőt.
Továbbiak pl. a BBC és ABCNews lapjain.
Nicht vor dem Kind! - mondták szüleink, nagyszüleink gyerekkorunkban, ha valami olyasmi került szóba, ami nem ránk tartozott (akadt ilyesmi az 50-es, 60-as, sőt még a 70 években is...). Bátran át lehet fogalmazni a fenti intelmet.
Az 1998-as karácsonyi játékvásár egyik slágere volt - legalább is Amerikában - ez kedves kis figura. Külseje alapján a fülesbagoly (Asio otus) és a filmbéli szörnyecske (vö. gremlin) bűnös szerelmének a terméke. Kb. 13 cm magas, vannak különleges ismertető jegyei is: rózsaszín-lilás nagy fül, kék kerek szemek és piros-sárga csőr (száj?). De nem a megjelenésével van a baj, hanem azzal, hogy a hírek szerint túl okos a kicsike. Belsejében van egy processzor (vélhetően 8 bites, 1 MHz-es, 6502 szerű - ilyesmi volt a jó öreg C64-ben is!) egybeépítve a memóriával, ki/bemeneti egységekkel, epoxival kiöntve. Egyesek szerint meg tud jegyezni, majd kedve szerint ismételni mintegy 100 szót, amit előtte kimondanak. Mások úgy gondolják, hogy csak előre beégetett szavakból tud választani és azokat mondja ki, ha valamilyen ingerkombináció éri. Ha a Furbyk találkoznak, infravörös adatcserét is végezhetnek.
Szegénykét már a puszta gyanú alapján is kitiltották a Nemzetbiztonsági Ügynökségtől (US National Security Agency, NSA). Oda nem szabad bevinni semmiféle hang- és képrögzítő eszközt. Az elhárítók biztosan attól félnek, hogy a munkába menet a gyereknek megvásárolt Furby a táskák mélyén bejutva az épületbe összeszedi, majd otthon kifecsegi a minősített információt. Igen, jobb félni, mint megijedni. Mert mi van, ha véletlenül egy kém is fog tartózkodni a gyerekszobában és meghallja a titkokat? Ezért a bejáratnál szigorúan "furbytlanítják" a belépni szándékozókat.
Kapcsolódó címek. A lapok egy részén az NSA döntésén gúnyolódó cikkek vannak: a Furby mint nemzetbiztonsági fenyegetés - CNN, Furby játék vagy Furby kém - BBC. Általános információkat tartalmaz a FurbyZone. Számomra a legérdekesebbek azért a Furby saját titkait kémlelő oldalak. Aki nagyon megátalkodott, és kíváncsi a belére, annak való a GYÍK, és a műszaki részletek - Furby Autospy. A legtovább a Furby belezésében és felépítésének, működésének fondorlatos módszerekkel való kiismerésében a holnapi NewScientist cikke szerint John Tokash ment a HackFurby lapon. Temészetesen az ő lapja már be van kötve a Furby Web Ringbe, amihez ma este már 125 lap tartozik. Őrület. Jó lesz felkészülni, pár nap és "begyűrűzik" hozzánk is a Furby.
Kompakt atomhajtású űrrakéta tervét dolgozták ki az USA-ban. A Scientific American folyóirat (ami pár éve még Tudomány címmel magyarul is megjelent) 1999. februári számában egy új, maghasadásból energiát nyerő űreszköz tervéről tudósít.
Ilyen űrszondák a külső bolygókhoz tervezett űrutazásokra alkalmasabbak, mint a kémiai energiával hajtott rakéták. Sokszorosan felülmúlják azokat energiasűrűségben (10 MW/liter), a kiáramló felhevített hidrogén hajtógáz sebességében (22 km/s). Ezért pl. egy Szaturnuszhoz vezető utat gyorsabban, 7 helyett 3 év alatt járnak be. Ráadásul úgy, hogy nincs szükség útba eső bolygók lendítő erejének használatára, nem kell várni azok alkalmas elhelyezkedésére sem, tehát az úgynevezett indítási ablak sokkal nagyobb.
A miniatűr reaktor hajtás - miniature reactor engine, azaz MITEE - segítségével nem csak oda lehet repülni, hanem a nagy bolygók légköréből, holdak felszínéről hidrogént nyerve vissza is lehet térni, esetleg kőzetmintákat hozni.
A reaktorban a nukleáris üzemanyag fém mátrixba ágyazva, perforált lemezek kötegeként van jelen (lásd a címábrán). Kívülről koaxiálisan csőszerű berillium köpeny veszi körül, a két csőfal között lítium-7 hidrid a moderátor. A moderátor rendeltetése az üzemanyagban a hasadáskor keletkező neutronok lelassítása, mert azok csak így tudnak további hasadásokat létrehozni és ezzel a láncreakciót fenntartani. A köteget belül folyékony hidrogén hűti, ami hő hatására 2700 fokos forró gázzá válik, és nagy sebességel kilövell a köteg végénél lévő apró fúvókán. A Naprendszer külső vidékein olyan kevés a fény, hogy napelemek már nem alkalmazhatóak. Ezért a kis atomreaktor nem csak a hajtást biztosítja, hanem a műszerek energiaellátását is.
Az új hajtás alkalmazását kellően biztonságosra is tervezték. A reaktort tartalmazó utolsó rakétafokozatot csak a felszíntől távol indítanák, miután azt egy viszonylag kis - ezért olcsóbb - hagyományos rakéta Föld körüli pályára juttatta. Addig radioaktív anyagok nem képződnének és így egy sikertelen start sem szennyezné a környezetet. A távoli bolygókhoz indított atomhajtású rakéta az útja során kb. 1 gramm radioaktív hulladékot termelne, ami nem kerülne vissza a Földre.
