Látásunk egyik nagy kincse a térbeliség. Annak köszönhetjük, hogy bal és jobb szemünkkel eltérő nézőpontból, kicsit más szögből látjuk a világot. A két kissé különböző képből agyunk alkotja meg a környezetünk 3 dimenziós képet. Ez veszik el akkor, ha lerajzoljuk, vagy szokványos módon - pl. egy lencsés fényképezőgéppel - rögzítjük, amit látunk, pontosabban annak csak két 2 dimenziós vetületét. A térérzet többé-kevésbé megőrizhető, ha két eltérő pontból fotózott vagy számítógépi úton előállított képet speciális módon meg tudunk nézni. Ekkor az egyik szemünkkel az egyiket, a másikkal a másikat kell látni. Az a jó, ha az egyes szemek kizárólag a nekik szánt egy képet látják, bár kielégítő az eredmény akkor is, ha csak elsősorban azt látják.
De hogyan lehet a két képet egyidejűleg, vagy gyors egymásutánban váltogatva szelektíven megmutatni a szemeknek? Erre sok eszközt eszeltek ki. A teljesség igénye nélkül: színszűrős, polárszűrős, optikai záras szemüvegek, tükrös készülékek, szemellenzők. Eszköz nélkül is lehet térélményhez jutni sztereo képpár különleges nézési technikáival (messze mögé nézés, vagy kancsalítás). A fenti címképen a középső kis bordó részlet például O^O szemüveggel nézve lesz térhatású. Minden eszköz nélkül a sárga huzalok közé, majd messze mögéjük nézve ugyancsak előjön a képmélység illúziója.
Természetesen az interneten is vannak 3D képeket, sőt animációkat kínáló lapok. Kialakultak bizonyos formátumok és ezeket támogató szoftver eszközök is. Az egyik ilyen eszköz a DepthCharge plugin, amely installáláskor a böngészőhöz hozzáépül, és képessé teszi azt sztereó képek többféle megjelenítésére (kancsalítós, mögénézős, piros-kék vagy piros-zöld anaglyph színesben, szürkében vagy bordóban, speciális LCD szemüveggel stb.). A 3D Expo lap jó kiindulás lehet egy sor sztereo képgyűjtemény eléréséhez. Íme egy további, német-angol nyelvű címlista. Bőséges eredményt hoz, ha bevetjük a következő keresőszavak valamekkora részhalmazát: "3d 3-D stereo pair anaglyph red-blue gallery". Van már Stereoscopic 3D Web Ring is, jelenleg 105 lapot fog össze.
Aki el akar mélyedni az adott témában, nem árt, ha beszerez egy piros-kék szemüveget. Annak ellenére, hogy ez egy filléres papír-celofán vacak, elég nehéz találni (nekem egy HBO műsorszolgáltató adott annak idején). Ha van jó anyag, saját kezűleg is lehet készíteni - pirosat pl. a Mikulás csomag celofán zacskójából ;-)
Eddig a legnagyobb netes 3D élményt számomra a Pathfinder, Sojourner marsi felvételei nyújtották. Amíg nem láttam, nem is hittem volna, mennyivel többet érnek, mint az egyszerű fényképek (addig láthatatlan részletek, árkok, lankák tűntek elő).
Megint "bányászjárás" van Romámniában, a jelek szerint még súlyosabb is lehet az ededigieknél. Az eddigi útvonal, események (lásd pl. a mai Népszabadság cikkét, Népszava térképét is):
Kossuth Rádió, 16:00 A román
államfő nem hirdetett szükségállapotot az országban, mert a kormányfő tárgyalóasztalhoz
ült a Zsil-völgyi bányászok képviselőivel. A tudósító Márványi Péter:
- A román államfő elhalasztotta a szükségállapot kihirdetését és a
lépést a kormány és a bányászok közti tárgyalások kimenetelétől tette függővé.
Ezek a megbeszélések most is zajlanak 30 km-re északra a bányászok mostani
bázisától, egy ortodox kolostorban Radu Vasile miniszterelnök és Miron
Cosma bányászvezér részvételével. Közben Bukarestben egy órás késéssel
kezdődött a parlament rendkívüli ülése, amelyen kiderült: azok az ellenzéki
pártok sem tartják magukat tegnapi álláspontjukhoz, amelyek eddig támogatták
az államfőt a szükségállapot kihirdetésében. Ion Iliescu a legnagyobb ellenzéki
párt vezére is elutasítja a lépést, arra hivatkozva, hogy a bányászok nem
a hatalmat akarják megdönteni, hanem a rendszer embertelensége ellen lázadnak,
az úgynevezett reform káoszba sodorja az országot, ha a kormány nem tudja
erő használata nélkül rendezni a konfliktust, mondjon le. A román Nemzeti
Egységpárt elnöke, Valeriu Tabar is elutasította ma már a hadsereg beavatkozásának
lehetőségét. A Nagy-Románia Párt vezére Corneliu Vadim Tudor pedig drámai
szónoklatban gengsztereknek nevezte az ország vezetőit, éltette a bátor
bányászokat, kijelentette, nem az ő pártját, hanem az RMDSZT kell törvényen
kívül helyezni, mert az törekszik Románia föderalizálására. Vadim Tudor
szerint a helyzet egyetlen megoldása a rendkívüli parlamenti- és elnökválasztások
kiírása. Az ülésen korábbi jelzésekkel ellentétben nem vesz részt az államfő.
Babiuc honvédelmi miniszter a kormány nevében előterjesztette a gazdaság
felpörgetésének és a szociális gondoskodásnak azt a programját, amelynek
bemutatását az ellenzéki pártok tegnap kérték.Egyúttal a miniszter közölte:
Ramnicu Valcea és Bukarest között a hadsereg barrikádokat létesített és
kész megakadályozni, hogy a bányászok a fővárosba jussanak.
Képújság 19:25 ROMÁNIA: VÉGE A BÁNYÁSZSZTRÁJKNAK - A Zsil-völgyi bányászok visszatérnek Petrozsénybe. Több mint négy órán át tárgyaltak a sztrájkolók és a kormány képviselői. A tüntetők vezére miután elhagyta a coziai kolostort, a bányászok felszálltak a buszokra, és elindultak hazafelé. A találkozó után a megbeszéléseken résztvevő kormányfő azt mondta: senki sem győzött, csak az ország. Radu Vasile a megállapodást gazdasági és technikai jellegűnek nevezte. Meg nem erősített hírek szerint a bányászok megkapják a 30-35%-os béremelést, és a két legveszteségesebb Zsil-völgyi bányát sem zárják be.
Internetto Transsylvania Kis lépés egy bányásznak, hatalmas pofáraesés egy országnak. No comment.
Holnapután lesz 300 éve, hogy 1699. január 26-án megkötötték a karlócai békét. 1699 kedvenc évszámom volt az iskolában, mert könnyű volt megjegyezni. Egyszerre egy évszázad végét és a másfél évszázados török uralom végét jelentette itt Magyarországon. Ezzel persze egy másik több évszázados idegen uralom vette kezdetét, az egyre erősödő Habsburgoké... Az esemény kapcsán az alábbiakat szedtem össze 7-8 hazai és ugyanennyi német, osztrák, angol, szerb internetes forrásból, 3 könyvből, 2 térképről. Szokásomtól eltérően most csak főként kép címeket adok meg, mert a szöveg amúgyis kicsit hosszúra sikerült.
A török kiűzetésének előzményei mintegy 16 évre nyúltak vissza. 1683-ban a törökök ostrom alá fogták Bécset, de súlyos vereséget szenvedtek Sobieski János lengyel királytól. 1684-ben XI. Ince pápa szorgalmazására és jelentős anyagi segítségével "Szent Liga" alakult az oszmánok ellen a császár, Velence és Lengyelország részvételével, amelyhez 1686-ban Oroszország is csatlakozott. A velenceiek elfoglalták a Peloponészoszt és Athént, az oroszok 1696-ban Azovot, a lengyelek Podóliát, de a fő hadszíntér Magyarország volt.
1686-ban Károly lotharingiai herceg csapatai bevették Budát, de a Délvidéken eleinte nem voltak túl sikeresek a császáriak. Bár számos végvárral együtt Nándorfehérvárt is felszabadították, az új török nagyvezír Köprülü Musztafa - reformjainak és a francia segítségnek köszönhetően - 1690-ben sorra visszafoglalta a várakat. 1695-től kezdett megmutatkozni annak a hibának a hatása, hogy a Temesközt felszabadítatlanul hagyták, ez ugyanis mozgásteret engedett a törököknek Erdély felé. Bár voltak kísérletek várak visszavételére (a kulcserőd Temesvár ostromlására is), kudarccal végződtek. 1697-ben az új szultán Erdély visszafoglalását tűzte ki célul. Ezzel szemben Savoyai Jenő herceg, I. Lipót császár seregeinek magyarországi főparancsnoka 1697. szeptember 11-én a Tiszánál, Zenta mellett megsemmisítő vereséget mért az átkeléshez készülődő törökre, amivel a két évvel később Karlócánál megkötött béke alapjait teremtette meg. Ez volt a Szent Liga legnagyobb győzelme a törökök felett. A zentai csatában 25000 török, köztük a nagyvezír és három pasa is elesett, miközben a császári csapatok vesztesége 430 fő volt. A teljes török tábor hadizsákmányként a császáriak kezére került. A zentai győzelmet viszont nem igazán használták ki, mert a Temesvárra menekülő törökök üldözésére a közeledő téli időjárás miatt már nem vállalkoztak.
Savoyai Jenő a következő évben, 1698-ban megkezdte Temesvár ostromát, de már nem volt igazán célja a vár visszavétele, mert folytak a török-osztrák béketárgyalások. Ezek eredményeként írták alá 1699. január 26-án a karlócai békét. A békekötés jelentőségét emelte, hogy az osztrák-török mellett további csatlakozó lengyel-török, velencei-török és orosz-török megállapodásokat is magába foglalt. A béke 25 évre szólt. Így - a továbbra is török megszállás alatt maradt Temesköz kivételével - Magyarország felszabadult, a lengyelek, oroszok és velenceiek megtartották az elfoglalt területeket. A béke záradéka kimondta, hogy Thököly Imrét Nikodémiába kell száműzni (ahova később felesége is követte).
Savoyai Jenő - Prinz Eugen - az osztrák katonai tradíció egyik fő alakjaként él azóta is a köztudatban. Emlékét a Budavári Palota előtt lovasszobor őrzi ma is (Róna József alkotása, készült 1899-1900 folyamán). A 200 éves évfordulóra Zenta rendelte a szobrot, de csődbe ment, nem tudta kifizetni, így utólag Ferenc József adott a budai felállításra pénzt (a Palota 1945 utáni újjáépítésekor egy ideig kétséges volt, hogy restaurálják-e az "osztrák generális" szobrát, mert állítólag nem szívlelte a magyarokat).
A XVIII. sz. elején, a karlócai béke után Mária Terézia döntése alapján minden felszabadított vidékre szlovák, cseh, horvát, német, magyar és zsidó lakosságot telepítettek (utóbbiak gazdasági erőt képviseltek). A karlócai békét a Habsburgok a magyar rendek bevonása nélkül kötötték, ami tovább szította az amúgy is meglévő Habsburg-ellenes hangulatot, betetőzve az 1687-es pozsonyi országgyűlés, Erdély osztrák megszállása és az abszolutisztikus uralkodási eszközök miatt felgyülemlett sérelmeket. Társadalmi összefogás kezdett kialakulni, ami később a Rákóczi féle szabadságharc alapját adta.
Karlóca - németül Karlowitz - ma a Sremski Karlovci nevet viseli (néhány forrás hibásan Karlovácként említi, de azt a Zágráb és Adria közti, ma Horvátországhoz tartozó települést Károlyvárosnak hívták, az 1699-es békéhez semmi köze). Karlóca Újvidéktől mintegy 15 kilométerre fekszik DK-i irányban, a Duna túlsó, azaz jobbpartján, a Fruska Gora szőlőkkel teli lejtőjének alján. Egy kis városka a Kelet-Szerémségben. A Szerémségnek e részét 1945 után Szerbiához csatolták. Amíg Karlóca hazánkhoz tartozott, akkor is a szerbek egyházi, szellemi központja volt. Egészen az első világháború végéig itt székelt legfőbb egyházi méltóságuk, a patriarcha. A Habsburg birodalomban, majd az Osztrák-Magyar Monarchiában élő szerbek politikai küzdelmeinek, így a Szerb Vajdaságnak is inspirálója és fő támogatója volt. A városka még őrzi az egykori lüktető szellemi életű központ képét, jelentős épületegyüttese a nagy parkkal övezett patriarcha palota. A békekötéshez kapcsolódó történelmi emlék a hegyoldalon álló Békehozó Miasszonyunk kápolnája (Kapela Gospoda od mira). 1808-ben emelt, stílustalan, meglehetősen ormótlan homlokzatú épület (állítólag török sátrat formáz). Legfőbb nevezetessége: azon a helyen építették fel, ahol a békekötéskor a Szent Liga uralkodói megbízottjainak illetve a szultán képviselőjének sátra állt.
A népszerű német tudományos folyóirat, a Bild der Wissenschaft interneten megjelenő on-line változata havonta ad egy Top10 listát érdekes tudományos tárgyú címekről. Lássuk az 1999. februári ajánlatokat!
William of Ockham vagy más írásmóddal Occam (1285?-1349) egy angol ferencesrendi barát volt, a 14. századi skolasztikus teológia és filozófia jeles képviselője. Nevéhez fűződik a híres elv, amit Occam borotvájaként említenek és alkalmaznak még ma is a különféle tudományok művelői. Nevét utca és penzió őrzi Münchenben, ahol öregkorában élt. De viseli egy programnyelv is, amelyet sokprocesszoros rendszerek párhuzamos műveleteihez fejlesztettek ki.
Éles esze úgy vágott, mint a borotva, amikor kitalálta, hogy: Non sunt multiplicanda entia praeter necessitatem. Talán jobban érthető így: Frustra fit per plura quod potest fieri per pauciora. Neeem? Akkor próbáljuk egy újabb változatban: Pluralitas non est ponenda sine necessitate. Már világos, ugye? Ha most sem, sebaj - nézzük, kik és hogyan használják, értelmezik: