Mi ez itt? Netscape Communicator vagy Opera? Egyes jellegzetes ikonok alapján a nagyhírű böngésző. Más gombok furcsák és ismeretlenek. Meg hát ott az árnyékos O betű is, ami pedig az apró, de annál gyorsabb, feltörekvő szörfprogram emblémája.
Nos, nem kebelezte be az amerikai óriás az Operát fejlesztő norvégokat. Csak arról van szó, hogy az Operában a v3.50-től kezdve magunk is megadhatjuk a menü alatti ikonsoron és egyebütt megjelenő gombok rajzolatát. Arra támadt kedvem, hogy a megszokott Netscape Communicator v4.05 ikonjait - bizonyos módosításokkal - "átszármaztassam" az Operába. Nagyon nem tetszettek ugyanis a programhoz mellékelt ikonok. Rá is ment egy napom, mire a mintegy 30 kis képet át- vagy megszerkesztettem. S ím, csodák csodája, most van egy Operám Netscape "look"-kal. Ha valakinek kellenek, innen letöltheti, és a fenti linken szereplő leírásnak megfelelően birtokba veheti a címképnél bővebb grafikai elemeket..
De miért érdemes az Operával vacakolni, amikor a nagy böngészők mindent tudnak? Azért, mert az Opera is majdnem mindent tud, és mindemellett nagyon kicsi. Installációs készlete nem 40, mégcsak nem is 20 MB, hanem levegősen ráfér egy floppyra is! Installáció után 4-5 MB helyet foglal csupán. Futás közben sem kell neki sok memória, vidáman működik 386-os gépeken is 6 MB RAM-mal. Olyan jellemzője is van, hogy ha több lapot olvasunk vele párhuzamosan, akkor nem egy újabb példányban indul el - ahogy a nagyok teszik - hanem csak egyszer van a memóriában és minden lapot új ablakban kezel. Mindemellett gyorsabban jeleníti meg az oldalakat. Ezzel persze nincs vége a különlegsségeknek. Például nem csak betűket, hanem képeket is átméretez. Nagyon hajlékonyan konfigurálható - ennek csak egy lehetősége a gombok átrajzolása. Ha borzasztó színű vagy olvashatatlan lapot találunk, kikapcsolhatjuk a háttérkép megjelenítést és a lapon beállított színeket. Biztonságos, szabványos, hajlékony, gyors és ügyes, kizárólag klaviatúrán keresztül is kezelhető (ez utóbbi vakok számára egyedülálló, akik nem látják az egér kurzort).
A kis böngésző tudja használni a Netscape-hez készített bedolgozó (plugin) legtöbbjét. A Java támogatás alapkiépítésben nem része, de a 32 bites változathoz pótlólag le lehet tölteni és installálni egy a Sun Java plugin-t egy 5-8 MB-os csomagban. A Poject Magic keretében folyik az Opera átírása különféle nem Windows operációs rendszerek alá, platformokra. Ilyenek - a portolás előrehaladásának a sorrendjében - BeOS, Psion-EPOC32, MacOS, LINUX-X11, OS/2, Amiga.
Hogy ne csak dicshimnuszok legyenek itt, lássuk az árnyoldalt is. Amilyen jó a böngésző, olyan szerény a kapcsolódó hírcsoport olvasó és különösen a levelező program. A hírcsoportok kezelését mások sokkal elegánsabban oldják meg. A levelező program pedig féloldalas, mivel levelet csak írni lehet, kapni (olvasni) nem. Ez utóbbi korrekcióját a közeljövőre ígérik.
Mindez mennyiért? Nem ingyen. A regisztráció 35 USD, diákoknak fele. Ennyit meg kell, hogy érjen, ha nem akarunk örökké a Microsoft fogságában vergődni. A nem regisztrált, lejárt Opera is működik, de a fejlesztői támogatás lapjai nem érhetők el vele.
Szegényített uránium, mint lövedékek magja és páncélzat? A téma sajnos napi aktualitás. Több újságban bukkannak elő csak részben korrekt vagy nehezen érthető közlések, utalások (lásd pl. ma is a Népszabadság cikkét), talán nem árt a hátteret megvilágítani.
Mint ismert, a természetben található uránium izotópösszetétele olyan, hogy benne mintegy 0,72% az elsődlegesen értékes, energiatermelő reaktorokban felhasználható 235-ös izotóp hányada. A dúsításkor ezt az izotóparányt az atomenergetikában általában szükséges mintegy 2-4%-ra, kutatási vagy hadi alkalmazásoknál akár 20-90%-ig is növelik. A folyamat során képződött maradék a zömmel már csak 238-as izotópot tartalmazó, úgynevezett szegényített urán (v.ö. angol - depleted uranium, német - abgereichertes Uran, francia - uranium appauvri, orosz - obednyennüj uran). A magyar sajtó egy része hibásan lebomlott vagy kimerült uránnak nevezi.
Bár a gyorsneutronos szaporító reaktorok tenyészköpenye is szegényített urán, és valamennyit bizonyos bombafajták készítésekor is használtak, mindez nagyon kevés a felhalmozódott mennyiséghez képest. A korábban hulladékba kerülő anyagot mintegy 20 éve fedezte fel a haditechnika elsősorban kedvező mechanikai, hőtechnikai, sugárárnyékoló tulajdonságai és relatív olcsósága miatt.
Miért jobb az uránt magába foglaló páncéltörő lövedék áthatoló képessége? A nagy sűrűség igen fontos. Míg a közismerten "nehéz" ólomé csak 11,3 kg/dm3, az uráné már 19,1. Az eltalált páncélt valójában nem annyira a mechanikai ütés töri át. A becsapódás során lefékezett lövedék mozgási energiája pillanatokon belül hővé alakul, amitől a lövedék anyaga folyékonnyá válik illetve a páncél az adott környezetben átolvad. Annál nagyobb a hőhatás, minél nagyobb a mozgási energia, ez pedig a tömeggel, adott méret esetén a sűrűséggel egyenesen arányos.
120 mm körüli űrméretű, urántartalmú páncéltörő lövedéket használnak harckocsik lövegei (pl. az Abrams M1 tank), 30 mm-est a harckocsielhárító repülőgépek gépágyúi (pl. az A-10 "Varacskos disznó") is. A szegényített urán a tankokon mint homlokpáncélzat egyik alkotója, egyes források szerint a hason mint sugárvédő árnyékolás is elterjedt. Az uránmagos lövedékeket élesben, tömegesen elsőként az Öböl háborúban használtak. Bebizonyosodott, hogy nagyon hatékonyak, sokak szerint nem az intelligens bombák, lopakodó repülők, cirkálórakéták, hanem a szegényített urán alkalmazása hozta a legnagyobb sikert. Átütik a kompozit acél+kevlar páncélt és az urán tartalmú páncélt is, míg a szokványos páncéltörő lövedéknek általában útját állja az urán tartalmú páncél. A találatot kapott páncélos belsejében illetve körülötte a megolvadt urán kisszemcséjű porként szilárdul meg, szóródik szét. Erősen toxikus nehézfém, tartósabb belégzése komoly károsodást okoz. Mivel a kilőtt harckocsi személyzete gyakorlatilag menthetetlen, ez már nem őket érinti, hanem a későbbi kárfelmérőket, karbantartókat.
A dúsítási folyamatból kikerült 238-as urán nem túl nagy mértékben, de maga is radioaktív, elsősorban alfa és nagyon kis részben gamma sugárzó. Az alfa sugárzást igen vékony árnyékoló réteg (a szendvics páncél acélja) felfogja, mégis főként a lövedékek miatt a harckocsiban ülők valamekkora többlet sugárterhelésnek vannak kitéve.
Az interneten eléggé sokat írnak a szegényített uránium katonai alkalmazásairól. Közöttük vannak tárgyilagos vagy annak beállított, a veszélyeket elhanyagolhatónak, elfogadhatónak nyilvánító haditechnikai ismertetések. A többség mégis nyomozó, leleplező, vádló, érzelemmel töltött írás, amely szerint a hadvezetés a saját élő erőt felesleges személyi kockázatnak teszi ki, valamint évezedekre elszennyezi a harcok színhelyét. Egyesek szerint a titokzatos Öböl háború szindróma kiváltó oka a szegényített urán. Vannak szenzációhajhász és pacifista megnyilvánulások. Mint sok mindent, ezeket is kellő kritikával kell olvasni, és véleményt csak teljes kép birtokában érdemes alkotni. További friss olvasnivaló.
Ki ne unatkozott volna már, amikor arra várt, hogy az általa kívánt oldalak letöltődjenek a Hálóról? Ennek az unalomnak lehet most búcsút mondani. A Zing Network egy új technológiát kínál, ami az Interneten való bolyongást fűszerezi. Az ingyenes Zing Player az általunk használt böngésző kiegészítéseként automatikusan mindenféle érdekes tartalommal (zene, fényképek, humor, filmek, képek, autók és egyebek) traktál bennünket. Nézegethetünk, hallgatózhatunk, amíg teljesen el nem jut gépünkre az amúgy lehívott weblap. Mialatt pedig utóbbit nézegetjük, az egyes kiválasztott Zing csatornák tartalma frissül a merevlemezünkön. Úgy lehet váltogatni a két dolgot, hogy közben nem kell kilépni a böngészőből.
A Zing Player 1998. júniusban startolt, de már decemberre az internetes szórakoztatatás cégvezetőinek összejövetelén az év legnagyobb ötletének minősítették. Jelvénye a piros fűszerpaprika, és ennek teljesen megfelel: új ízt hozott a Hálóra. A Zing Networkot az Asset Management Associates alapította, a Stanfordi Egyetem fejlesztési alapjából illetve magánbefektetők pénzéből hozták létre. A lejátszó a hálózati multimédiás vezető cég, a Macromedia Flash3 technológiáján alapul. A megjelenő információ ezért kellően színes, mozgó, jól hangosított és interaktív. A beállításkor fel lehet iratkozni különböző tematikájú csatornákra - ha a szerveren új csatorna nyílik, észleli és felajánlja. Megadható egyebek közt az ablakméret a böngészőhöz viszonyítva és az is, hogy hány kattintás után nyíljon ki a Zing ablaka.
Gyorslista egyes ma elérhető csatornákról: Art Gallery (képzőművészet), Art.com (az azonos nevű művészeti szerver anyaga), Bikini (csajok, hát persze), Butterfield (web árverés), Comix (sajtó, képregény), Culture Shock (extravagáns új művészet), Digital Art (számítógépes grafika), Entertainment Weekly (könyvek, események, video, foto...), French (francia nyelvranulás - nagyon jó és hasznos), Funhouse (érdekes játékok), Insults (otthoni és munkahelyi kitolások), Jokes (tréfa, móka, kacagás), On this day (mi volt az év adott napján), Photography (szép tájak, profi látvány), Quotes (idézetek, mondások, szállóigék), Rolling Stone Network (képek, klipek egy rokon szórakoztató partnertől), Spanish (mint a francia, csak ez spanyol :-), Surfer (nedves szörf), Wheels (ami gurul), You Can Zing (egy cukorfalat). A legtöbb csatornának van webes honlap megfelelője (pl. www.art.com, www.bikini.com, www.butterfields.com, www.winberry.com, www.ew.com, www.surfemag.com).
Különféle fénykép-versenyek is vannak, ahova beküldhetünk saját felvételeket ("Itt a tavasz", "Hol töltöttem a hétvégét" stb.). A képünkhöz a saját lapunk URL címét is megadhatjuk, onnan így el is ugorhatnak rá. Micsoda esély, hogy hírt adjunk magunkról! Más vetélkedés is van értékes nyereményekkel. Akinek sok a szórakoztató jellegű anyaga, maga is nyithat csatornát. Ennek persze vannak feltételei, amik a Zing Network fenti honlapján olvashatók. A közeljövőben amúgy új lejátszóval akarnak előállni, amellyel a felhasználók saját csatornát készíthetnek szerverükre, másoknak szolgáltatva. A képeket JPG-ben, a Flash3 interaktív, hangos animációt SWF-ben kell majd lerakni. Kezdhetitek, ha nem akartok lekésni.
Mi kell a Zinghez? Semmi különleges. Egy internetre kötött Pentiumos gép, legalább 256 színű, 640x480 felbontású VGA-val, 16 MB RAM, 30 MB hely a lemezen meg Win95/98. Az 1999. március 27-i v1.10 Zing Player letölthető pl. a Tucows magyar tükörszerveréről is. A Browser Add-ons lap alján egyaránt megtalálható az exploderhez és a neccképhez passzított változat.
Sírok, emberi maradványok antropológiai (embertani) vagy kriminalisztikai (nyomozati) feltárásakor gyakran elég ép koponyákra, csontvázakra lelnek. Történelmi, néprajzi vagy bűnüldözési szempontból sokszor érdekes lehet, hogy vajon milyen volt a korábban élt ember arca. Egyre több ilyen rekonstruált arccal találkozunk különféle múzeumokban is.
Bár mások már korábban próbálkoztak ilyesmivel, szinte mindenki elismeri, hogy az első komolyabb tudományos tekintély e téren az antropológiai rekonstrukció orosz iskolájának alapítója, M.M. Geraszimov professzor volt az '50-es évek kezdetén. Behatóan tanulmányozta az arckoponya és az arc lágy részei közti kapcsolatokat, a mimikai izmok tapadási helyeit, a zsírpárnák, porcok, bőr felépülésének törvényszerűségeit. Több híres arcvisszaállítási munkát végzett, például megformálta Rettegett Iván cár vonásait. Ez és más munkái ma is láthatók a moszkvai Kremlben a Blagovescsenszkij - angyali üdvözlet - székesegyház kiállításán (pontosan egy hete jártam ott személyesen és néztem meg magam is, ami arra inspirált, hogy kicsit elmélyedjek a témában).
A korabeli rendelkezésre álló adatmennyiség, kutatási eredmény elég kevés volt, ezért az arcok egyes részleteinek megformálása bizonyos szubjektivitást hordozott. Geraszimov saját tanítványai is felismerték, hogy további adatok gyűjtésével lehet a módszer objektivitását növelni. Céltudatos vizsgálatok indultak azoknak a kapcsolatoknak az igényes feltárására, amelyek az arc morfológiai jellemzői és a csontos alap közt állnak fenn. A '70-es évek végéig különösen Lebegyinszkaja tűnt ki, aki számottevően pontosította a szem és az orr visszaállításának eljárásait. Jelentős módszertani váltást hoztak a különféle helyeken és népcsoportok tagjain végzett tömeges ultrahangos mérések a '80-as években. Egy régészeti feltárásról szóló orosz könyv egyik fejezetében további részletek és ábrák találhatók.
A Magyar Természettudományi Múzeum embertani kiállításán is bemutatnak visszaállított arcokat, pl. Skultéty Gyula munkáit (Skultéty úr 2001.11.11-i e-mailjében volt szíves pontosítani a múzeum szövegét: ez az első ilyen **fiatal neander-völgyi** rekonstrukció a világon). Kecskeméti Tibor ugyanerről a kiállításról részletesebben ír, illetve szemléletes képeket mutat be egy hosszabb cikk közepén, amely a Természet Világa folyóirat 1997. februári számában jelent meg (innen a fenti címkép forrása is).
Az angol Weizmann Intézet Alapítvány kiadványában, az Enigmában - véletlenül ugyancsak az 1997. évi februári számban - jelent meg egy témánkba vágó cikk Arc a múltból címmel. Teljesebb képet ad M.P. Evison Számítógéppel segített 3D arcvisszaállítás című írásában. Bevezetésként ő is megemlékezik a Geraszimov iskoláról, a tradicionális plasztilin-felrakásos módszerről, de ismerteti annak korlátait is. Bemutatja a mai modern eszközparkot: a számítógépes tomográfot, mint az adatgyűjtés eszközét (lágy részek vastagságának mérése); a forgóasztalra helyezett koponya 3 dimenziós digitalizálására szolgáló lézeres letapogatót; Silicon Graphics gépet és az Open Inventor szoftvert a "drótvázas" majd "renderelt" kép előállítására. Kitér a jövő várható fejleményeire. Innen is elérhető néhány oldal, ahol az arcvisszaállítás eredményeit bemutatják, pl. megnézhetjük a yorki Jorvik Viking Központ emberalakjait. Hogy az arcvisszaállítás ma is érdekes szakmai kihívás, régészeti előadások témája, mutatja a Derbyshire Régészeti Társaság programjában szereplő egyik 1999. márciusi előadás.
Mennyire jók a mai arcvisszaállítások? Németországban egy kísérletet végeztek: sok röntgenfelvétel alapján előállították egy élő ember műanyag koponyáját. Átadták egy arcvisszaállító szaktekintélynek, aki sosem látta az eredeti modellt. Ő megalkotta az általa vélt arcot. Hááááát...
Nekem a témában pár óra alatt ennyit sikerült áttekinteni, de talán ez sem kevés. Akinek több kell, az próbálkozzon például ilyen keseséssel: +facial +reconstruction +skull -surg* (utóbbi kiszűri a plasztikai sebészetet), még erre is 639 eredményt kaptam...
Ez itt a mir internet, azaz a háló felhasználóinak lapja. Egy egészen színvonalas, 96 oldalas folyóirat, 25 rubelért (az most olyan 250 Ft körül van). A lap kiállításában a hazai PC World-re hasonlít, de tematikája szerint inkább a CHIP vagy CPanoráma webes oldalai, az Internet Kalauz meg a "CsaTolna - Érdekességek az Interneten" egybe darálva. Jó, most többen fintorognak, de hát nincs olyan, ami ebből a listából mindenkinek tetszene. Az utóbbit kivéve :) Mielőtt valaki a fenti linkre kattintana, sietek kijelenteni, hogy a papíron megjelenő lap sokkal jobb, mint a weblapjuk, utóbbi csak arra jó, hogy az érdeklődést felkeltse a vásárlásra. Vagy arra sem. Én annak az 1999. áprilisi számnak a boldog tulajdonosa vagyok, ami a hálózati multimédiának szenteltetett. Igazán jó cikkek vannak benne, egy oldalon átlag 15 világoskék címmel (<= haha, ez az egy itt csak állink, de a többi valódi!).
A pétervári szerkesztők szabadon keverik a cirill és latin betűket, néha egy szón belül is. No, most azt a feladatot kell megoldanom, hogy összefoglaljam a 96 oldalt 1 oldalon, és még izgalmas is legyen. Lássuk oldalanként, rovatonként.
