Virtuális hölgyekről már esett szó e lapokon. Most megint előbukkant egy, nem is akármilyen. Azt írja az újság (kommentárok):

Egy brit számítógépes tervező cég megalkotta az ideális műsorvezetőt. A háromdimenziós figurát alkotói Ananova névre keresztelték, és az Interneten olvassa majd be a legfrissebb híreket. Igen. Lehet tudni a cég nevét is: PA New Media, de már új neve van, egészen véletlenül Ananova Ltd. Most befektetőket keresnek, mert a további fejlesztésekhez tőkebevonás kell.

A virtuális bemondónőt a nézők kívánságára Posh Spice, Kylie Minogue és az angol bemondónő, Carol Vorderman jellemvonásaiból gyúrták össze. Ananova kitalálói nem így tudják - és talán némi közük nekik is van a dologhoz. Az Ananova honlapon az áll, hogy jócskán meglepődtek ezen (We were more than a little surprised when newspapers likened her to a cross between CV, KM and PS). Saját szemmel is meggyőződhetünk róla, így van-e. Összeszedtem a három nevezett hölgy arcképét, és Ananováéval együtt gyors egymásutánban itt lepergetem. Csak annyi közöset látok, hogy mind _nagyon_ csinos...

A virtuális szépség közkívánatra 173 centi magas, kedvenc együttese az Oasis és a legkedvesebb műsora a Simpsons sorozat. Mikor és hol lehetett "közkívánni"? Továbbá egy virtuális bemondónő virtuális asztal mögött ül, tehát derékon alul nem látszik (gondoljunk csak arra, milyen ritkán van alkalmunk Stahl Judit, Erős Antónia vagy Gubás Csilla egész alakos képét megcsodálni a tévékben). Lehet, hogy azt be sem programozták? Node biztos támpont, ha tudjuk, hogy milyen magas... Kétségek közt kell hánykolódni még abban is, hogy vajon mi lehet kedvenc étele, itala, illata, háziállata, soprtszermárkája stb.

Modora kellemes, öltözködése visszafogott, személyisége intelligens. Ennek csak örülni tudunk. Bár a zöld haj...

Életre keltése igazi kihívást jelentett a programozók számára, hiszen az írásos híreket azonnal hanggá alakítja át, és élethű szájmozgással és mimikával olvassa be. Szerintem minden ilyen szoftver (szövegből beszéd, beszéd szájmozgással, emberalak mozgatása 3D-ben, kis sávszélességű de viszonylag jó minőségű internetes video) már évek óta kész, a kihívás inkább csak e különálló részek összerakása lehetett.

Ananova a tervek szerint húsvéttól jelenik meg az Interneten. OK, tehát a nyuszi hozza. A nagyoknak. Meglocsoljuk?

Úgy gondoltam, ideje áttekinteni, hogy mi a helyzet webkamera fronton a Net magyar szegletében. A CsaTolna egyesület 1999. március 5-én 07:50-kor indította be kísérleti adását és június közepétől pedig a folyamatos közvetítést Szekszárd központjából, a Garay térről. Azóta is kitüntetett figyelemmel kísérem az újabb és újabb webkamerákat, bár még elegendő a két kezem - és esetleg a lábam - összeszámolni a magyar kamerákat:-)

 Ez alatt a közel egy év alatt rengeteg webkamerát néztem meg és a következőket tapasztaltam: jellemzően 30 sec - 5 min közötti frissítéssel gyakorlatilag állóképet adnak szinte minden esetben. Kivételek persze vannak, de mivel az átviteli sebesség abszolút kritikus tényező, ezért is igyekszik mindenki minimális átviteli sebesség esetén is még élvezhető információt adni.

Nézzük, milyen magyar kamerákra sikerült ráakadni:

Azért vannak kvázi folyamatos képet is adó kamerák, pl. a BME-n, a Raiffeisen bank (Budapest) pesti Dunapartot fürkésző kamerája, vagy a szekszárdi kamera. Legújabb felfedezésem a londoni kamera, ami igen látványos mozgóképet ad, érdemes ránézni.

Legtöbben magára a képre is tesznek egyéb információkat: szerző, helyszin megnevezése, dátum és idő. A könnyű beazonosítás érdekében erősen javasolt ezen információk biztosítása. Nem árt, ha a kamera nem kerül szembe a Nappal, nem torzítja el a képet egy kirakatüveg.

Néhány webkamera gyűjtemény: DCN, Webcamania, Webcams in the World, WebCam Central, EarthCam

Frida Kahlo (1907-1954) mexikói festőnő. Ereiben apai ágról német-zsidó, anyai ágról spanyol-indián vér csörgedezett. Sajátos tehetsége ötvözte ezeket a kultúrköröket, de ezen túl sok egyebet is. Különleges asszony, szépség és siker, betegségek és szerencsétlen balesetek részese. Férje az a Diego Rivera, kinek nagy hatású freskóit, korai kubista képeit és letisztult portréit egyaránt a mexikói művészet legnagyobb alkotásai között tartják számon. Rivera sokfelé megfordul a világban, barátai révén 1921-ben eljut a születő Szovjetunióba is. Anarcho-szindikalista, kommunista, forradalmár szimpátiák fűtik a Rivera-Kahlo házaspárt. 1937-ben Diego és Frida fogadja be a Sztálin által elűzött Lev Trockijt. Frida és Lev (vagy ahogy szólították - Leon) között futó románc szövődik, ennek jele Frida neki dedikált függönyös önarcképe. Frida amúgy is nagyon sok önarcképet fest, hangsúlyos szemöldökkel és bajuszkával. Diegónak ugyancsak vannak párhuzamos kapcsolatai, így rövidesen elválik Fridától. Az elhagyatottság, a fájdalom pár éves időszaka ez, ekkor készülnek Frida legszuggesztívebb képei. Néhány év múlva aztán újra összeházasodnak.

Nézzük a címképet teljes változatban: a csinos fiatal Frida fotója a harmincas évekből. Ezen a festményén szeretettel öleli át a Világmindenséget, a Földet (Mexikót), Diegót, saját magát és Xolotl urat (mint ismert, a mitológiai Xolotl az azték Tollas Kígyó ikertestvére, szerencsétlenséget hozó torz testű isten). A következő kép szimbólumok, testek és arcok gyűjteménye. Középen a mindent éltető Nap, sugarai az óegyiptomi ábrázolások szerinti kis kezecskékben végződnek. Alatta a megtermékenyülő petesejt és kromoszómák szétválása a magban osztódáskor. Gyermek az anyaméhben, könnyek özöne (Frida buszbalesete miatt elvetélt, és később sem sikerült megszülnie gyermekét, ez a meghatározó motívum sokszor előbukkan nála). Elmúlás, jelen és jövő. Kétoldalt mitológiai és valós személyek. Ikonosztáz szerűen feltűnik egyebek közt Zeusz, Marx, Buddha, Nofretiti, Trockij, Mária és Jézus, Gandhi, Napóleon, Hitler, Quetzalcoatl.

Erősen önéletrajzi ihletésű festészete Kahlo életében nem volt olyan sikeres, mint a férfiaké, a freskók nagy kortárs alkotóié, de az utóbbi 20 évben ez kezd megfordulni. Kahlo festmények egy argentín lapon (kevés, de szép kép). Frida képei listában. Fridáról, Diegóról, művészetről és politikáról (nagyon sok kép). Napló, önarcképek, festmények és fotók.

... és indul a Nagy Vándorcirkusz, a Forma-1 2000. évi versenysorozata, az ausztrál futammal. Fő szponzor a Quantas ausztrál légitársaság. A Quantas repülőgépek piros farkára (pardon, függőleges vezérsíkjára) festett fehér kenguru erre az alkalomra a versenyautók pilóta feje mögötti kiemelkedésére ugrott. A melbournei Albert Park pályán március 12-én hajnalban (3 GMT) bőgnek fel a motorok, és esnek a régi-új csapatok egymásnak meg az 58x5,302 km-nek. A tavalyi versenyt bemutató térképen a sorszámozott kanyarokban piros hátterű szám mutatja a sebességet, fekete a sebességi fokozatot és zöld az oldalirányú gyorsulást g-ben. Jobb kanyaroknak még neve is van (akár jobb-, akár balkanyarok).

Az egyik legjobb lapon, az Atlas F1-en már pereg a visszaszámlálás, február eleje óta már kb. 100 hír hergeli a várakozásokat, csillapítja ideig-óráig az információéhséget. A nem hivatalos honlapnak kikiáltott formula1 mai képes híre, hogy Eddy Irvine bemutatta új sisakját, melyen egy vicsorgó jaguár díszeleg. Angol-német-francia nyelven ontja az újdonságokat az f1-live. Ezen messze túltesz a Joao Paulo Lopes da Cunha szerkesztette forix lap, ott már 39 nyelven nyomatják, akár magyarul is (szokni kell, hogy kis hazánk végre valamiben kiváltságos, a F1 pedig ilyen, hiszen tudvalévőleg a rendező országok kategóriájába tartozunk). Mert hát itt van a mogyoródi Hungaroring. A világ ugyan nem tudja kimondani ezt a Mogyoródot, de nem is nagyon tesszük ki ilyesfajta megpróbáltatásnak.

Szoknyákról, hatkerekűekről, fókauszonyokról, turbókról, szívókról - és nagy szivatásokról - olvashatunk a magyar F1-plus technikai különlegességeket tárgyaló lapján. Ugyanitt meg lehet csodálni szegény Niki Lauda félig leégett fülét is. A szoknyáról más is eszembe jutott... nyomban rákerestem. Szóval a F1 pályákon az autók mellett hemzsegnek a formatervezett csajok is. Miért ne lenne, aki őket fotózza és állítja ki? Ha valaki eljut a ZN 96-20-ig, ne legyen rest, küldje meg a vonatkozó URL-t. Díjat ugyan nem kap, pezsgővel nem fröcsköljük, kezet sem foghat a pályatündérekkel, de a dicsőség sem semmi.

Ja, és még itt az [origo] f1 lapja is.

Ma negyven éve, 1960. mácius 4-én délután fél négy tájban két hatalmas robbanás rázta meg a havannai kikötő Pan American vagy Tallapiedra nevű részét. A "La Coubre" nevű francia teherhajón volt a robbanás. A hajó 76 tonna belga eredetű hadianyagot - fegyvert, lőszert - szállított Kubába, a forradalmi kormány megrendelésére. A helyi hatóságok által elvégzett vizsgálat szerint kizárható, hogy a kirakodás közben a robbanás a veszélyes teheráru szakszerűtlen kezelése miatt következett be. A robbanások egyes források szerint 54, mások szerint 81, megint mások szerint több, mint 100 ember halálát okozták, és mintegy 350 volt a sebesült. Az áldozatok zömében kikötői munkások és biztosítást végző katonák voltak. A robbanást követő zűrzavart, menekülő sebesülteket mutatja a fénykép (forrás: Granma Internacional Digital, Kuba). A kubai vezetés szerint szabotázs történt, a felelős a CIA, az Amerikai Egyesült Államok.

Másnap Fidel Castro és Che Guevara vezették a tiltakozó felvonulássá formálódó temetési menetet végig a havannai híres Maleconon, a temetőig. Ezt megelőzően Castro egy ácsolt emelvényről nagy gyászbeszédet mondott (angol változat, forrás: Latin-Amerikai Információs Központ, Texasi Egyetem, Fidel Castro beszédeinek adatbázisa). A beszéd részletesen és plasztikusan végigkíséri a történéseket. Tagadja a véletlen robbanás lehetőségét és azt, hogy kubaiak követtek volna el szabotázst. Erre idejük sem nagyon lehetett, mert a hajó nemrég futott csak be, illetve a dokkmunkások még a műszak kezdetén sem tudták, mit fognak aznap kirakni. Az okokat illetően arra a következtetésre jut: a robbanást még a hajó indulásakor készítették elő, olyan detonátort elhelyezve, amely egy gránátokkal teli láda elmozdításakor robban. A CIA-t vádló megemlékezés újra és újra visszatérő eleme Castro több órás beszédeinek. Ezek a beszédek általában nagy tömegek előtt hangzottak el, és a szónok szabadon, papír nélkül mondta el őket. Itt az első évfordulón elmondott szöveg, nagyon hosszú (megjelent a Revolución című lap 1961. március 6-i számában). Természetesen nem mindenki osztja a hivatalos álláspontot. Kubai emigránsok egyik szervezetének véleménye (spanyolul). Az eseményeket nem tagadják, bár az áldozatok számát kissebbítik. Szerintük a forradalommal ellenszenvező antikommunisták álltak az ügy hátterében.

Egy akkor 32 éves fotoriporter a kubai Revolución napilaptól, bizonyos Alberto Diaz Gutierrez - későbbi ismertebb nevén Alberto Korda - szintén jelen volt a március 5-i megemlékezésen és temetésen. Alig volt pár pillanata arra, hogy elkészítse a hatvanas évek egyik leghíresebb fotóját (forrás: Be.Hold Fine Early Photograps) az emelvényre érkező Che Guevaráról. A fotó alapján később készített poszter egyfajta ikonná is vált. A figyelmes szemlélő azt is felfedezi, hogy gondos kezek a sapkán lévő csillagot az eredeti képhez képest hangsúlyosabbá tették. Egy olasz lap több képben és rövid szöveggel Che-ről, Kordáról, a híres fotó születéséről, és a La Coubre robbanásáról. Angol nyelvű virtuális utazás a kubai Forradalmi Múzeumban. Ugyanez QuickTimeVR formában (mozgás: nyilak, Shift, Ctrl) a CNN hidegháborús lapján.