Bonyhád

Bonyhád történetét a zsidóság történeténél részletezzük. Ebben a fejezetben néhány nem szakrális építészeti emlékét ismertetjük.
A megye városai közül Bonyhád őrzött meg legtöbbet XVIII. század végi arculatából. Ez azzal függhet össze, hogy a XVIII. század végének intenzív fejlődési lendülete a következő század derekán megtört. A Monarchia idejének nagy városátalakító építkezései tehát nagyrészt elkerülik Bonyhádot is, és a város konzerválja XVIII. század végén kialakult struktúráit. A városka egyik fő jellegzetessége az etnikai-vallási-társadalmi elkülönülés lesz, ami -bár nem jelentkezett nagyon élesen- az építészetben is kimutatható. A város három főutcája köré szerveződnek a különböző felekezetek. A katolikusok főutcájának meghatározó épületei a Perczel család barokk-klasszicista kúriái voltak. Mellettük főként kisvárosi léptékű szerény polgárházakat, a mellékutcákban parasztportákat láthatunk. A protestáns negyedben a módosabb falusi parasztházak stílusában emelt lakóházak a jellemzők. A zsidó negyed legjellegzetesebb házai -bármilyen szerények is voltak-, polgári igényeket tükröztek.

Különösen a nagyméretű főterén és annak közelében látunk néhány szép példát a városi palotákra, polgárházakra, középületekre. Ezen a téren áll a Nunkovits-palota, a régi községháza épülete, az Arany Oroszlán fogadó és a katolikus templom is. Némileg meglepő módon azonban a templom a térnek háttal áll, csak a szentélyét mutatja az egykori zsidó negyed irányába, főhomlokzatával a katolikus főutcára néz. Ebből is látható, hogy a Szentháromság körül elterülő tér nem egyszerűen csak vásártér volt, hanem egyben különböző kultúrák metszéspontja is.

Némileg meglepő, hogy a Bonyhád körzetében nem meghatározó birtoknagysággal rendelkező Nunkovics György építette a legszebb városi palotát, 1787 körül. Nunkovics pécsi kanonok, nagyprépost és szerbiai püspök volt, tehát magas egyházi méltóságokat töltött be. A magyar nyelv ügyét szívén viselte, maga is több műfordítással próbálkozott. A család 1763-ban kapott nemességet és tolnai ágából sokan rangos plébániák élén álltak, így Antal apari, János tolnai plébános volt a XVIII. század második felében. Nunkovics György Bonyhádhoz úgy kötődött, hogy az övé volt a város határában elterülő mai Honigpuszta. Emeletes későbarokk palotájukat később a zsidó Honig család vette meg a birtokkal együtt. Ma a Völgységi Múzeum nagyszerű kiállításainak ad otthont.

A Főtér további épületei közül érdemes megemlíteni a volt községháza épületét is. A házat 1903-ban vette meg a község. Korábban a Rinaldi családé volt, még korábban valószínűleg a Wimpassingereké, akik a XIX. század elején nősülnek be a Bonyhád felét birtokló Kliegel családba. Más források Josika bárót említik egykori tulajdonosának. A tér keleti oldalán húzódó nagyméretű, emeletes épület három barokk ház összeépítéséből keletkezett a XVIII. század legvégén. Copf stílusú arculatát az emelet eklektikus átépítése némileg módosította. Ma egy banknak, üzleteknek és a zeneiskolának ad otthont.

A Főtér északnyugati oldalán, az egykori Zárda utca és a Rákóczi utca sarkán, a zsidó negyed szélén találjuk az Arany Oroszlán fogadó XIX.század eleji épületét. A polgárosodó Bonyhád úri kaszinója volt egykor az épület. Régebben a Perczel-címer volt rajta, tehát a ház eredetileg a Perczel-család tulajdona lehetett. A Perczelek zsidó bérlőknek adták ki, akik később megvásárolták. A Perzel-címer helyébe így egy fekvő oroszlán került. 1945 előtti utolsó tulajdonosai az Erdősiek voltak. A szépen helyreállított ház ma is étterem és szálloda.

Az egykori zsidó negyed főutcája a mai Rákóczi utca volt. Ebből az utcából kiágazó tereken áll a város két zsinagógája is. Néhány épület őrzi még XVIII-XIX. századi arculatát is. Ezek közül a legkorábbiak valószínűleg a zsidó negyedet 1793-ban elpusztító tűzvész után épülhettek.

Az egykori zsidó negyed házai és a zsidó szeretetház egykori épülete

A zsidó közösségnek számos közösségi épülete is volt. Ezek közül ma is áll a maceszsütöde, amit az ortodox közösség épített. A sütöde mellett áll az egykori szeretetház és kórház. (Rákóczi u.7). A zsidóknak már 1754-ben volt menhelyük és kórházuk, a katolikusoknak csak két évtized múlva lesz, a nagy építtető Winkler Mihály plébános jóvoltából. A Chevra Kadisa (a zsidó szeretetszolgálat) egykori épületét vette meg az evangélikus egyház a gimnázium céljaira 1870-ben. Az épület a gimnázium új épületének felépülte után (1904) különböző más iskoláknak adott otthont. A szép, XIX. századi klasszicista épületet egyik felét az 1970-es években lebontották.

Az ortodox sütöde és a Chevra Kadisa egykori épülete

A mai Rákóczi utca vége felé - már a német evangélikusok és a magyar reformátusok negyedében-, egy szép későbarokk házat láthatunk. Az épület története - amit W. Knabel alapján idézek-, igen érdekes. 1809-ben Perczel Ádám volt a győri csatában résztvevő Tolna megyei nemesek parancsnoka. Itt ismerkedett össze a győztes francia fél egyik parancsnokával, Messey gróffal. Az ő révén került Messey gróf Bonyhádra, ahol elvette Kajdacsy Ilonát, Perczel Sándor sógornőjét. Bonyhádra költözve ez a ház lett lakhelyük .

Bonyhád egyik legszebb későbarokk háza a Szent Imre utcában áll. Ma orvosi rendelő. Egykor a város kórháza volt benne. Winkler Mihály plébános a katolikus templom 1781-es befejezése után a megmaradt építőanyagokból az Irgalamas Szamaritánius néven kórházat alapított. Ez a kórház a mai Vörösmarty Általános Iskola udvarán állt egykor, nagyjából szemben az épületünkkel. 1789-ben azonban tűzvész pusztít a városban, és a kórházat szükséglakásokká alakították át a hajléktalanok elhelyezésére. Ekkor költözött át a kórház a képen látható épületbe. A volt régi kórházépületben 1857-ben a Paulai Szent Vince apácák óvódát létesítettek, majd felépült az iskolájuk, és az épületet lebontották.

A katolikus templommal szemközt indult a katolikus negyed fő utcája, a mai Perczel Mór utca. Itt számos Perczel-kúria is található. Az utca elején két szép barokk-későbarokk házat láthatunk. A későbbi, copf épület adott helyt a katolikus iskolának is. Mellettük a romantikus stílusú plébánia épületét látjuk.

Az egykori katolikus iskola és egy barokk lakóház az egykori katolikus negyed főutcájából

A Nepomuki Szent Jánosról elnevezett híd története is a XVIII. század végéig nyúlik vissza. Valószínűleg már ekkor kétlyukú kőhíd ívelt át a Völgységi-patakon, a Kálvária és tovább, a Bátaszék felé tartó úton. A szent szobra azonban későbbi. Az 1930-as években állították az erősen megrongálódott barokk szobor helyére. Tudjuk, hogy korábban más szentek szobrai is álltak a hídon.

Még több Bonyhádról: http://www.bonyhad.hu