CsaTolna [vers] feladványok

Hogy mivé fogja ez kinőni magát, még nem tudjuk. Tervek már vannak. Akiket nem érdekel a dolog - vannak páran ilyenek -, azoknak a levélszűrőjét a levelek tárgyába írt [vers] szöveggel riasztjuk.

A korábbi feladatok tízes csoportokban (katt a kiválasztottra):

1.	Aszklépiadész    Rabindranath Tagore    Kormos István    Juhász Ferenc    Szabolcska Mihály    Énekek éneke    Garai Gábor    női álneveken    Dalmady Győző    Pálóczi Horváth Ádám
2.	Soós Zoltán    Ragadozó madarak    Fizikus költők    Jevgenyij Jevtusenko    Darvas Ferenc    Váradi Antal    Erich Kästner    József Attila    Omar Khayyám    Varró Dániel
3.	Federico García Lorca    galagonya    Johan Ludvig Runeberg    Sántha Attila    naphimnusz    Antoine és Désiré    Tinódi Sebestyén    Gagarinról    Parti Nagy Lajos    balkonon
4.	Guillaume Apollinaire    roma költők    Bulat és Bella    búcsúhaiku    Vas István    halandzsavers    műtárgyvers    César Vallejo    memovers    Vadász Géza
5.	vörös dalok    Borisz Paszternak    Karafiáth Orsolya    Kornis Mihály    Czesław Miłosz    Borbély Szilárd    Michelangelo    Bodor Béla    balázsolás    Vihar Béla
6.	Térey János   Ferenczes István    szuahéli versek    álmodj    éljen az élet    hányszor?    Mrs Robinson    Jánosi György    Háy János    Határ Győző

A most futó hetedik sorozat eddigi feladatai:
 Rainer Maria Rilke    Gyurkovics Tibor    Faludi György    Bach 105    Boleráz   Petri György   Petrarca   Juanes   ???  

31. feladat, 2004. április 28. szerda, 23:26:49, kitűző: CsA

CsA: Az eddigiektől elüt a feladat. A híres vers három nyelven látható alábbiakban. Kérdések: (1) Költője, címe eredetiben és magyar fordításban? (2) Melyik van spanyolul, franciául és magyarul? (3) Mindhárom kép olvasható eredetijének a linkjei? (4) Hogy szól a madár farka magyarul? Ráadás - enélkül is teljes lehet a megoldás - (5) mi adja az aktualitását ennek a mai feladványnak? Hi: szombat.

@tti megfejtése: (1) Guillaume Apollinaire (1880-1918) La colombe poignardée et le jet d'aeu. Radnóti Miklós fordításában A megsebzett galamb és a szökőkút. (2) Az első a francia, a második a magyar, a harmadik a spanyol. (3) @tti linkjei a képekre kattintva nyílnak meg, és még itt meg itt. (4) Farokszöveg: DE itt e jajgató szökőkút mellett ez a galamb is ríva repked (5) Aktualitás: május 1. EU bővítése. Apollinaire igazi európai: lengyel, olasz, francia meghatározottságok, ráadásul a spanyol nátha viszi el ;-)

CsA: Az nagyon jó, hogy a francia, spanyol és magyar változaton túl @tti talált oroszt is, ami nekem a kitűzés előtti keresgéléskor nem sikerült. Ráadásul az ő magyar képverse sokkal szebb, mint amit én leltem... Az aktualitást valójában az adta, hogy a vers ki van függesztve a Lámpabolt kijáratánál. Csak az nem ütközött belé, aki nem volt ott a legutolsó előadáson. Ezért is tettem fel aznap este csak ráadásként, mert nem fair azokkal szemben, akik nem tudtak eljönni. Így is helyes és teljes @tti megoldása. Örülök, hogy ilyen nagy kedvvel fejteget és tűzöget.

32. feladat, 2004. május 6. csütörtök, 20:54:56, kitűző: CsA

CsA: Salgótarjáni születésű, pár éve elhúnyt költő művét, megragadó verset adok fel soros feladványnak. A címe Önkontroll, maga a vers: Kancsalul bár de látok / valakit s valamit. Látom e percnek álok / álmait, átkait. Vagy talán nem is látok, / csak látni áhítok? Kínjaim Góliátok, / sebeim Dávidok. A verset ugyan a neten találtam, de a keresőktől eléggé eldugva, egy rétegfolyóirat pdf formátumú részletében. Egy www.????web.hu nevű portálról lehet eljutni hozzá. A portál jellemző logóként - kék ég és zöld fű előterében - egy piros kereket mutat. A vers magyarul íródott, de a hazai irodalom eme meglepően gazdag szeletében előfordulnak kétnyelvű és nem magyar nyelvű alkotások is. Kérdések: (1) Ki a költő? (2) Mit fed az ???? a linkben? (3) Kérem további, legalább 10 - több is lehet - hasonló indíttatású költő nevét, esetleg linkekkel. (3) Bármely versük vagy műfordításuk bármely egyetlen versszakát szeretném még látni két nyelven, lehetőleg vasárnap délig.

CsA: Sajnos nem jött megfejtés, bár sokan válaszoltak ezzel kapcsolódó körkérdésemre. De lássuk a megoldásokat: (1) Szepesi József (2) Roma, tehát a www.romaweb.hu portálról van szó. (3) A cigány költők Balogh Attila, Balogh Gyula, Bari Károly, Bura Katalin, Choli Daróczi József, Farkas Oszkár, Farkas Pál, Glonczi Ernő, Horváth Gyula, Jónás Tamás, Kalányos Mónika, Kovács József Hontalan, Lakatos Lajos, Lakatos Menyhért, Lojkó Lakatos József, Murzsa T. Attila, Náday Gyula, Nagy Gusztáv, Orsós Jakab, Osztojkán Béla, Rácz Lajos, Rigó József, Rostás Farkas György, Rostás Farkas Tímea, Ruva-Farkas Pál, Szécsi Magda, Szepesi József, Szolnoki Csanya Zsolt, Vesho Farkas Zoltán. Őket több helyen meg lehet találni, de én e lapon Irodalom címszóra kattintva hívtam elő, és csak a költőket vettem listába. Egy másik bőséges lista. (3) A vers két nyelven legyen Jarko Jovanovic Cigány Himnusza. Az Opre Roma! nagyon sok más átiratban is fellelhető, ezért adok rögtön hármat: Gélom Gélom lungone dromencá, Malagyílem báhtále romencá. Haj Romale kathar tume aven, Le cáranca báhtále dromencá. Háj Romále! Háj sávále! Háj Romále! Háj sávále! Djelem, djelem, lungone dromensa Maladilem baxtale Romensa Ay Romale, katar tumen aven Le tserensa baxtale dromensa Ay, Romale, Ay, Chavale, Ay, Romale, Ay, Chavale. Dzelem, Dzelem, lungone dromensa Maladilem bahktale Romensa A Romale katar tumen aven, E tsarensa bahktale dromensa? A Romale, A Chavale A Romale, A Chavale Mentem, mentem végtelen utakra, találkoztam boldog cigányokkal. Hej, cigányok, honnan, merről jöttök, mely országból, milyen szerencsével. Hej cigányok! Hej, testvérek! Hej cigányok! Hej, testvérek! Ugye vannak benne ismerős szavak? Elég ha a "lungo drom"-ot említem. És talán még van, aki emlékszik a Petrovic féle "Találkoztam boldog cigányokkal is" c. 1967-es jugoszláv filmre is. Amúgy mikor az Önkontrollra bukkantam, innen indultam és ide értem.

33. feladat, 2004. május 27. csütörtök, 22:40:02, kitűző: CsA

CsA: Az 1974-es fényképen két költő látható. Egyikőjük apja grúz, anyja örmény, másikuk apja tatár és anyja olasz. A férfi egy sajátos előadói stílus alapítója, már nem él. A nő idén márciusban megkapta a fővárosi irodalmárok "Koszorú" díját. Jól ismerték, nagyra becsülték egymást, verseket is írtak egymáshoz. Egyikőjük sem volt a politikai rendszerek kegyeltje, de pályájuk csúcsán, sőt azt követően is mindkettőjük társadalmilag igen aktív és népszerű. (1) Nevük? (2) Mi az említett sajátos előadói stílus, esetleg hivatkozással? (3) Ki az a harmadik költő, akinek a hölgy az első felesége volt? (4) Két könyvcímet, címlapot is keressetek: egy 1977-ben Kozmosz Könyveknél megjelent versgyűjteményt, valamint az 1981-ben az Európa Könyvkiadónál megjelent antológiát, melyben mindkettejük versei szerepelnek. Bármilyen egyéb érdekesség is jöhet róluk. Határidő: hétfő este.

CsA: elbi adott egy félmegoldást, így lássuk az egészet: (1) Bulat Okudzsava és Bella Ahmadulina költők. (2) A sajátos előadói stílus a szerzői dal. Megzenésített verseit énekli valaki pl. egy szál gitárral. Okudzsava a 60-as években robbant be az orosz költészetbe ezzel a műfajjal és hihetetlen népszerűségre tett szert kisebb-nagyobb közönség előtti előadásain. Őt követték a további "bárdok", így Vlagyimir Viszockij és mások. Akkoriban a Szovjetunióban igen sokan azért vették meg első orsós magnetofonjukat, hogy ezeket a dalokat egymás közt másolhassák, cserélhessék (el lehet képzelni egy sokadik másolat hangminőségét). A hivatalos kultúra inkább tűrte, mint támogatta ezt a mozgalmat, mivel nem az ő kezdeményezésére indult. Mára a dalok CD-ROM-on is megvásárolhatók, de a korábbi terjedésükhöz sokkal inkább hasonlít az internetes fájlcsere, letöltés, ami változatlan hevességgel zajlik. Hogy benyomásokat lehessen kapni Okudzsava lágy, dallamos hangjáról, stílusáról, a dalok jellegéről, kiválasztottam egyet, a "Dalocska az Arbatról" címűt. Okudzsava leghíresebb dalait sok nyelvre lefordították, így ezt is. A dal sok változata kering a hálón digitális hanganyag formájában. Egy külön hangos lapon mutatok pár felvételt és néhány ilyen fordítást is (mivel magyart nem találtam, magam készítettem egyet). Cseke Gábor webnaplójában 2002. december 20-án egy kissé későbbi Okudzsaváról ír, de a gitáros fotó még a bárdot mutatja. Ezt a lapot lelte meg elbi. Jutalma egy fél jólvanfiam. (3) Jevgenyij Jevtusenkó. Hogy milyenek Ahmadulina idővel változó arcai, arra ugyancsak összeraktam egy képes lapocskát, melyen a költőnőt éppen Jevtusenkó írásával mutatom be. (4) Két könyvcímet, címlapot is kértem: az 1977-ben Kozmosz Könyveknél megjelent versgyűjtemény címe A végtelenség szomja, valamint az 1981-ben az Európa Könyvkiadónál megjelent antológia címe Egy égbolt alatt, melyben mindkettejük versei szerepelnek. Még egyik sem volt kezemben. Okudzsava és Ahmadulina többször léptek fel együtt. Kölcsönösen kedvelték, tisztelték egymást, egymás művészetét. Sok-sok egymásnak ajánlott versük van, pl.: Mondóka Bellának, Téli bezártság. - Úgy ír ahogy lélegzik - mondta Okudzsava Ahmadulináról. Ahmadulina több interjúban elevenítette fel alkotói és emberi kapcsolatukat, emlékezett Okudzsavára annak halálát követően. 2003-ban Ahmadulina már "Okudzsava díjat" kapott Putyin elnöktől. Ha valaki rátalál magyar versfordításaikra, ne mulassza el jelezni.

34. feladat, 2004. június 18. péntek, 23:56:44, kitűző: elbi

elbi: Az közismert, hogy erősen vonzódom a 17 szótagú, japán eredetű haikukhoz. Szerintem ez a jövő egyik költészeti műfaja, mert olyan spot-szerű. Meg talán ennyi ideje mindenkinek van. Sőt sms-ben is küldhető stb. Tehát kérdéseim a haikukhoz kapcsolódnak: (1) Van egy - nem túl szakszerűen fogalmazava - haiku fajta, amiből maximum egyet ír minden haiku költő. Hogy hívják ezt a műfajt? (2) A leghíresebb japán haiku költő (1644-1694) is írt ilyent. Ki ő? (3) Kérném beidézni az ő ilyen haikuját legalább 3 magyar fordításban! (4) Extraklasszisok legalább három idegen nyelven is adhatják. Határidő: hétfő éjfél. Yenge kizárva :-) az 1. és 2. pontból.

CsA: (1) Utolsó vagy búcsúvers. "Jisei (ejtsd dzsiszei) - az élettől búcsúzó vers", "A jó haiku mindig utolsónak készül" (2) Macuo Basó vagy nyugati átírásban Basho Matsuo. (3) Basó utolsó haikuja magyar fordításokban: Végh József Úton, betegen, aszó mezőkön álmom barangol. Kosztolányi Dezső A vándorúttól fáradtan, betelten kopár mezőkön, zörgő avaron kószál a lelkem... Faludy György Ösvény az esti ködben. Megyek. Itt már nem hallok lépéseket mögöttem. (4) Basó utolsó haikuja idegen nyelveken: japán - az eredeti, képként japán - az eredeti, latin betűkkel Tabi ni yande yuma wa kareno o kakemeguru japán - túristáknak Osakában, Basó halálának helyén egy emlékoszlopon. Ugyaninnen kép, szöveg, térkép. angol (last/farewell haiku) Fallen sick on a journey, In dreams I run wildly Over a withered moor. további angol On a journey, ill: my dream goes wandering over withered fields. még további angol Falling ill while on a journey, I still wander around the wilderness, in my dreams német (Das letzte Haiku) Zu Ende das Wandern: Mein Traum, auf dürrer Heide huscht er umher. egy másik német Auf einer Reise, krank: Meine Träume irren über vertrocknete Felder. és egy harmadik német Krank auf der Reise - meine Träume irren noch über ödes Land. orosz másik orosz svéd Sjuk pa resa o i drömmen, pa öde marker strövar jag kring francia Malade en chemin en reve encore je parcours la lande desséchée spanyol, két helyről: egyik, másik Habiendo enfermado en el camino, mis suenos merodean por páramos yermos. olasz In viaggio, ammalato i sogni vagano sospesi in una landa desolata. Akkor lehet rájuk lelni, ha például a haiku jellemző zárószavát (kakemeguru) beírjuk a keresőknek. Cirill betűkkel kicsit bonyolultabb, mert rá kell jönni, hogy az 'e'-t nem 'je' betűvel, hanem 'e obratnoje' betűvel írják át. Mint látható, sokan nem tartják fordításaikban az 5+7+5 szótagos klasszikus "verselést". Ez nem csoda, mert ilyen tömören együttesen viszaadni a pontos jelentést és a formát kutya nehéz. Akinek ennyi nem elég, annak vagy két tucat további jisei angolul és japánul, köztük Basóé. Két ajánlott könyv Basó műveivel: Százhetven haiku és Japán haiku versnaptár. Hogy Basót időben elhelyezzük, nézzük kortársait a magyar irodalomban: Zrínyi Miklós (1620-1664), Petrőci Kata Szidónaia (1662-1708). További ismertebb nevek, események akkoriban: Napkirály, Newton, Moliére, Razin felkelés, Rembrandt, Tokugava sógunok, Spinoza, 40 prédikátor, Murillo, hugenották.

35. feladat, 2004. július 22. csütörtök, 05:29:51, kitűző: CsA

CsA: Vegyünk akkor most egy magyar musicalt (nem sok van). Meg is filmesítették. Számos vers, dal elhangzik benne. Már csak hangulatra, foszlányokra emlékszem belőle, hiszen többtíz éve láttam a filmet. Pl. a szerelmesek szobájára, ahova csak pár percre sütött be a nap... A női főszereplő főiskolai hallgatóba akkoriban a gimnazista fiúk kötelezően szerelmesek voltak... A film visszacsengő motívuma, de a színházi változat záró verse is egy francia ötsoros, virtuóz magyar fordításban. A film további részlete, amikor ifjú, pénztelen költők a kávéházban egymással vetélkedve reklámverseket fabrikálnak, hátha a termékek gyártója azt néhány pengőért megveszi majd tőlük. (1) A film címe, szerzői, rendezője? (2) Ki volt a női főszereplő? (3) Az ötsoros költője, címe, fordítója? (4) A versike magyarul, franciául? (5) Mi az egyik reklámversben szereplő magyar műtea neve? A verset nem leltem meg a neten, így nem kérem, de ha valakinek mégis... (6) Ki volt az az ismert zenész/zeneszerző, aki az egyik költőt alakította a filmban? 07.31. 24:00-ig küldjétek. Ez a szokásosnál kicsit hosszabb idő, mert kánikulában ritkábban kapcsoljuk be a gépet: az is fűt.

Raksa: (1) Hubay Miklós, Vas István, Ránki György: Egy szerelem három éjszakája. A darabot a Pesti Színház mutatta be 1961. január 12-én. A film 1967-ből való, rendezte Révész György. (2) Venczel Vera (3) Guillaume Apollinaire: Búcsú avagy L'adieu. Fordította: Vas István. Sokan tévesen Radnóti Miklósnak tulajdonítják a verset, nem teljesen véletlenül, hiszen Hubay Radnóti naplójából merítette a darab alapötletét. (4) Íme magyarul és eredetiben: Letéptem ezt a hangaszálat Már tudhatod az ősz halott E földön többé sose látlak Ó idő szaga hangaszálak És várlak téged tudhatod J'ai cueilli ce brin de bruyere L'automne est morte souviens-t'en Nous ne nous verrons plus sur terre Odeur du temps Brin de bruyere Et souviens-toi que je t'attends (5) Planta tea. Részlet a reklámversből, illetve amit abból "fejlesztenek" (főleg Raksa és kevésbé CsA emlékezetéből összerakva): Jobb a műnap, mint a nap, anyagnál a műanyag, fogsornál a műfogsor, doktornál a műdoktor, nemzetnél a műnemzet, rendet, rendet, műrendet! (6) Az ismert zenész/zeneszerző, aki az egyik költőt alakította a filmben: Szörényi Levente.

CsA: Raksa úr fentiekben kifogástalan és teljes választ adott, mégpedig igen gyorsan. Dícséretet érdemel. De most másról. Egy idézet, amely érzékelteti a fordítás nehézségeit: A versfordítás nagyon sok munkával jár, ... fegyelemmel, önfegyelemmel. Képzelje el, hogy le kell fordítania - Vas István fordította egyébként - Apollinaire-nek a Búcsú című versét. Vas évekig fordította, bár az egész vers csak öt sor. Persze nem reggeltől estig dolgozott rajta, hanem félretette, elővette, újra próbálkozott. Ennek a versnek az első sora úgy hangzik magyarul, hogy "letéptem ezt a hangaszálat". Ezt a sort nem lehet megváltoztatni, nem teheti a "hangaszálat" előre, nem tehet mást a helyére. Egy gazdagabb nyelvi anyagból építkező versbe ide-oda lehet csúsztatni a szavakat, szinonimákkal lehet ügyeskedni. Itt nem lehet másra cserélni a "hangaszálat", és azt se nagyon, hogy "leszedtem". A vers formája megszabja, hogy egyetlen szó kerülhet az első verssor végére, a "hangaszálat". Amikor Vas István, vagy Jékely Zoltán - mert ő is lefordította - ránéztek a versre, megjelent előttük ez az első sor, az egyetlen lehető verskezdő sor, és erre háromszor kell rímelni. Roppant türelem vagy nagy szerencse kell hozzá, hogy sikerüljön. Néha kijön a rím, néha pedig nem.

36. feladat, 2004. augusztus 11. szerda, 09:23:50, kitűző: CsA

CsA: Az a klasszikus vers, amelynek magyar fordítását(!?) alább adom, 1917-ben született Svájcban. Székely András és Nagy Pál is "lefordította" úgy, hogy jobbára kicserélték a német írásmódot magyarra. Egy izmushoz kötődik, nyelvi zörejszinfóniákhoz, vagy fonetikus költeményekhez sorolják. A mű sok hagyományt felrúg, még az írásképe sem szokványos, egyes sorok eltérő betűkkel íródtak. Ez a vonulat bőven folytatódott másoknál is. Morgenstern pl. nem tartozott a fenti eszmeáramlathoz, de Nagy Lalula c. verse is hasonló "zagyvaság", amit pódiumon teljes átéléssel szavaltak a meghaladott patetikus előadói stílus egyfajta paródiájaként. A magyar irodalom is fel tud mutatni több tollforgatót, akik - egyebek közt - a hadova, láncáról letépett szó vagy halandzsa gúnyolódó, illetve játékosan komoly mesterei voltak. A fentiekhez Lukácsy András 1981-ben megjelent vaskos könyve indított el. A kötet kapós volt, hamar elfogyott. Azóta legalább öt darabra bontva, bővítve újabb kiadásai láttak napvilágot. jolifanto bambla o falli bambla grosziga mpfa habla horem egiga goramen higo blojko ruszula huju hollaka hollala angolo bung blago bung blago bung boszo fataka ü üü ü sampa vula vusza ólobo hej tatta górem esige cunbada vulubu szubudu uluvu szubudu tumba ba-umpf kusza gauma ba-umpf (1) Ki írta a verset, mi a címe? (2) Melyik izmus egyik alapműve? (3) Hogy fest a vers eredeti írásképe? (4) Kérek egy linket a fenti Morgenstern versre is. (5) Mutassatok be legalább egy magyar "értelmetlen" művet szerzője megnevezésével. Persze több lehet :-) (6) Mi a Lukácsy kötet címe? Beküldés 08.14., szombat éjfélig.

CsA: (1) Hugo Ball: Karawane (Karaván). Azért nem teljesen értelmetlenek a Karaván szavai. Tudni lehet, hogy a vers írásakor Ball elefánt karavánra gondolt, a "jolifanto", "grossiga" és "russula" kissé kitekert formái a német "Elefant", "groß" és "Rüssel" szavaknak, - ez utóbbi ugye, magyarul ormányt jelent. Már a feladat kitűzése után saját meglepetésemre is egy új magyar fordítást találtam a Véletlen Balett irodalmi és kultúrális folyóirat idei első számában. Endrődi Szabó Ernő munkája. Ő is az elefántokkal indul, és nem minden bravúr nélkül viszi át a verset a teljesen zagyvából a félzagyvába. Tehát: elefánt bömböl ó végzetesen bömböl a nagy mufti hablatyol a háremben égigérő hegyember hígul az orosz hajdú blokkja hol lakik halála egy hosszú bung fekete bang fekete bangban bassza végzetes tatika ő őő ő csámpa mulla mossa ó lopó hej tatta górem készen a punfürdő ballábbal subidú olá subudú tumba ba-umpf kutyagumi ba-umpf (2) Dadaizmus. A háború elől Zürichbe menekült pacifisták hívták életre 1916-ban, a hagyományos értékek lerombolására, a józan ész tagadására, az elhasznált művészeti formák megcsúfolására a provokáció, meghökkentés, botrány eszközeivel. A Dada szó sem jelent semmit, véletlenszerűen választották. (3) A vers eredeti írásképe. (4) Sok helyen elérhető, egy közülük. (5) Most pedig példák magyar szerzők halandzsáira. Az első kettő mestermű, a továbbiak is nagyon érdekesek: Weöres Sándor: Barbár dal A Komisz kenyér együttes képzelt fordítással együtt énekli. Dzsá gulbe rár kicsere áj ni musztasz emo áj ni manküt vantasz emo adde ni maruva bato! jaman! Ole dzsuro nanni he ole csilambo ábábi he ole buglo iningi lünlel dáji he! jaman! Vá pudd shukomo ikede vá jimla gulmo buglavi ele vá leli gulmo ni dede vá odda dzsárumo he! jaman! Karinthy Frigyes: Mint vélgaban Egy prózai írásból kiemelt híres halandzsa részletek A kurucos verstöredék:    Doborza! Huj, koszmabég, huj, kereki! Vatykos csuhástok vereki! Dengelegi!... Ne mánd, ne mánd, a vereszt! A szonett részlet:    Fajdala... A pő, ha engemély, kimár - De mindegegy, ha vildagár... ...mert engemély mindet bagul, Mint vélgaban a bégahur!... Báthori Csaba: Babits-változatok, Halandzsa A lírikus epilógja c. vers ízekre szedése és tucatnyi átköltése közül az egyik. Itt tehát értelmes szavakból lett a halandzsa. Kacs én ribok servemnek lose denni, cselso s uvolsó kindenik csalomban: ha bindenséget hágyom felsbe renni, da lég lovább garamnál csem futottam.   S hám hazt piszem: kincs jaltam jívül kemmi, da dogyha nan si, Estin gudja dogy' dan? Bak bióként bióban vázra kenni r rerésto szárni heb lekundorodtam.   Subös sörömbol kincsen kód kimörnöm, kacs mílany köszhet tá: a gágy da ból budom, gyágyam tergése jalta.   Né karadok: kamon hámára szölcsön, kert né nagyok za lanyi sé ta rágy, vaj né nagyok za hó mega sa balfa. Dolák-Saly Róbert-Laár András: A nyálon lőtt lány balladája A mulatságos magyar dalszöveg utolsó két sora már német haladzsa. Marynek hívták, mielőtt átlőtték a nyálát Nem tudta senki, miért tartja mindig szorosan csukva a száját Aztán egy éjjel nem bírta már, köpött egy jó méterest Abban a percben eltalálta egy golyó a nyálat - érdekes (...) A történetből véletlenül kihagytam egy részletet: A nyálról akartam elmondani egy újabb érdekeset. Mund Wasser sind dafke spritzlich noch dazu geschlossen, Ellentétben a Hohenzollern spritzend-sprucc Guten Morgen. (6) Lukácsy András: Kiment a ház az ablakon... - Költészet és játék. Gondolat, Bp. 1981. A könyv darabokra szedve, a darabok. Még csak annyit, hogy a 81-es kiadású könyvben - melynek címlapját itt jobbra mutatom - hibásan szerepel a Ball költemény címe. Karaván helyett Karnevál lett belőle. Nyilván lefáradt a szerző vagy szedő, mire leírták a sok értelmetlen szót...

37. feladat, 2004. szeptember 4., szombat, 22:56:05, kitűző: CsA

CsA: Volt egy osztrák költő, akinek férfi létére keresztnevei közt mintha egy női név is felbukkant volna. Egyik nagy szerelme egy rendkívüli asszony, akinek meg mintha férfi keresztneve is lett volna. Érdekes... Nos, a mi költőnk írt egy olyan verset, melynek utolsó félsora szállóigévé vált: a művészet erejéről, átlényegítő képességéről szól, a részben az egészről, arról az átváltoztató hatásról, amelyet a műalkotás a szemlélőjében okoz. Volt egy angol költő is, aki ugyancsak "műtárgyverset" írt a szépségről, igazságról és múlandóságról - ennek a vége is már szállóige. Végül volt egy magyar költő, aki mindkét fenti verset magyarra fordította, sokak szerint nemigen túlszárnyalhatóan. A kérdések: (1) Az osztrák, az angol és a magyar költő neve? (2) Ki a rendkívüli asszony? - a nevén kívül jöhet egy kicsit több is. (3) A két vers címe? (4) A két versvégi szállóige magyarul és eredeti nyelven? (5) Melyik ország műtárgyairól van szó? (6) A versek kínálják azt, hogy képhez csatoljuk őket, ezért kérek 1-1 kapcsolható képet is. Határidő: szeptember 10. éjfél.

Kipi: Úgy vélem, Rainer Maria Rilkére, John Keatsre és Tóth Árpádra gondoltál. Rilke (és persze Nietzschétől Freudig még tucatnyi korabeli híresség "közös") szeretőjét, aki mellesleg kiváló regényírónő volt, Lou Andreas Saloménak hívták. A versek címe az Archaikus Apolló-torzó és az Óda egy görög vázához. A szállóigék - remélem pontosan emlékszem a Tóth Árpád féle fordításokra - "Változtasd meg életed!" illetve " A Szép: igaz s az Igaz: szép!". Valamikor tudtam a német és angol megfelelőt is, de most a pontatlan leírással inkább nem kísérleteznék.

CsA: Bravo, azaz jár egy darab jólvanfiam! Amúgy új megfejtő lépett az eddigiek klubjába! Összefoglalva a költők, versek, szállóigék és a görög műtárgyképek tehát: Rainer Maria Rilke: Archaischer Torso Apollos ... und bräche nicht aus allen seinen Rändern aus wie ein Stern: denn da ist keine Stelle, die dich nicht sieht. Du mußt dein Leben ändern. John Keats: Ode on a Grecian Urn "Beauty is truth, truth beauty," - that is all Ye know on earth, and all ye need to know. Rainer Maria Rilke: Archaikus Apolló-torzó ... s nem törnék át mindenütt busa fények, mint csillagot: mert nincsen helye egy sem, mely rád ne nézne. Változtasd meg élted! John Keats: Óda egy görög vázához "A Szép: igaz s az Igaz: szép!" - sohse áhitsatok mást, nincs főbb bölcseség! A rendkívüli asszonyról a magyar hálón is sok van. A két éve róla megjelent hasonló című könyvet érdemes megnézni. Mutatok még egy további érdekes oldalt a Rilke verssel. Németül és magyarul is olvasható e lapon (kisebb elírások vannak mindkét nyelven). Ami a különlegesség, hogy mindkettőt meghallgathatjuk szavalatként is a versbarát lapgazda - a német A.W. Tüting - előadásában (RealAudio). A német versmondás stílusa elüt a magyar fülnek megszokottól, de autentikus, a magyar szavalat pedig elbűvöl bennünket, mivel nem szoktunk ilyent német anyanyevű előadótól hallani... Végül tanulságos Rilke pályaképe is, ahol sokat idéznek Nemes Nagy Ágnes híres verselemzéséből.

38. feladat, 2004. szeptember 18. szombat, 20:51:37, kitűző: CsA

CsA: Latin-amerikai költő verse a mai feladat. Természetesen nem magyarul íra. Nem is tudok magyar fordításról, csak sok angolt és egy németet találtam, így on-line fordítógépek és ezek alapján magam fordítottam le. A kipontozott részen a költő neve áll, én csak monogramot adok: Fekete kő a fehéren Párizsban halok meg, esni fog majd nagyon, e napra már most emlékszem, tudom. Párizsban halok meg - s ezt így hagyom - tán csütörtökön, ahogy ma van, őszi napon. Csütörtökön, mint áll e naptárlapon, hogy írom a sort, sajdul csontom, karom, és még soha oly egyedül, mint ma látom magam, lépek a megmaradt útra. C.... V...... halott, mindenki bántotta, bár senkinek nem tett kárt soha; durván ütik bottal és verik már holtra kötélvéggel is; vannak rá tanúk: a csütörtökök, a sajgó karcsontok, a magány, az eső és az utcák. Piedra negra sobre una piedra blanca Me moriré en París con aquacero, un día del cual tengo ya el recuerdo. Me moriré en París - y no me corro - talvez un jueves, como es hoy, de otońo. Jueves será, porque hoy, jueves, que proso estos versos, los húmeros me he puesto a la mala y, jamás como hoy, me he vuelto, con todo mi camino, a verme solo. César Vallejo ha muerto, le pegaban todos sin que él les haga nada; le daban duro con un palo y duro también con una soga; son testigos los días jueves y los huesos húmeros, la soledad, la lluvia, los caminos . . . A borongós vers egyik leghíresebb költeménye. Tényleg Párizsban halt meg, még a második világháború előtt. Az eső esett, de csütörtök helyett péntek volt (amire mondhatjuk: nem nagy különbség), ősz helyett viszont tavasz (bár a párizsi tavasz idején hazájában már ősz van). (1) Ki a költő? (2) Mi az eredeti vers címe? (3) Link az eredeti költeményre, vagy maga a vers (4) Pár szó a költő életéről. Határidő: péntek éjfél.

CsA: Nem jött megfejtés, de természetesen van: (1) César Vallejo, (1892-1938) perui költő a szerző. (2),(3) Az eredeti verset címmel együtt utólag feltettem a barna hátterű feladatkitűzés mellé, helytakarékosság és könnyebb összevethetőség érdekében. Talán érdekes lehet több angol és egy német fordítás is, lásd alább: Black Stone Over a White Stone Angol nyesfordítás innen, (több jó műfordítással együtt) I will die in Paris with [a] cloudburst, a day of which I have already the memory. I will die in Paris -- and I do not run away -- perhaps a Thursday, as is today, of autumn. Thursday it will be, because today, Thursday, [on] which I compose these verses, the humeri I have put on myself badly, and never like today, have I turned around with all my road, to see myself alone. Cesar Vallejo has died; they beat him everyone except that he does nothing to them; they gave [at] him hard with a stick and hard also with a rope; [they] are witnesses the days Thursdays and the humerus bones, the solitude, the rain, the roads ... Schwarzer Stein auf weißem Stein H.M. Enzensberger Ich werde sterben in Paris, mit Wolkenbrüchen, schon heut erinnre ich mich jenes Tages. Ich werde sterben in Paris, warum auch nicht, an einem Donnerstag vielleicht, wie heut, im Herbst. Ein Donnerstag wird sein; denn heut, am Donnerstag, da ich dies sage, tun mir meine Knochen weh; noch nie wie heute hab ich mich allein und meinen Weg erblickt von unserm Ende her. Tot ist César Vallejo. Eingeschlagen habt ihr auf ihn. Er hat euch nichts getan. Mit einem Stock gabt ihr ihm Saures, Saures mit einem Tau. Die Donnerstage sind seine Zeugen, Zeugen seine Knochen, der Regen, die Verlassenheit, die Strassen ... A vers amúgy portugálul és kecsua indián nyelven is olvasható. Nagyon érdekes továbbá Eduard J. Verger sírverse, teljesen az eredeti vers formájában és kikölcsönözve sok szavát (ford. Déri Balázs). Végül egy kis életrajz több angol nyelvű lapról összevadászva.

39. feladat, 2004. október 9. szombat, 14:15:51, kitűző: CsA

CsA: A mai feladvány egy kicsit a pedagógiai múltba mutat vissza. Az idők során sokan rájöttek arra, hogy bizonyos dolgokat könnyebb megtanulni, és fejben tartani, ha verses szöveg formájába írják át. Ezt a módszert gyakran használták vallásos tartalmú információ rögzítésére, akár orvoslási vagy haditechnikai tudományok memorizálásakor is. De nem csak a régmúltban. Édesanyám például emlegette, hogy mikor az 1930-as/40-es években iskolába járt, a tanító még a földrajzot is ilyen formában igyekezett a nebulók fejébe beleverni. Idézte is a Dunántúl megyéinek megtanulása kapcsán az alábbi ügyes sorrendbe szerkesztett, szinte versként is szavalható listát, ami emellett még a térképen végigmutatva is egy É-D felé haladó - bár zegzugos, de folyamatos - bejárást tett lehetővé: Moson, Sopron, Győr, Komárom, Fejér, Veszprém, Vas, Zala, Somogy, Tolna, Baranya. A feladat kettős. (1) Keressetek és küldjetek minél több ilyen memorizáló verset, töredéket. Nem kell feltétlenül leragadni a magyar nyelvnél sem. (2) Jöhetnek érdekesebb linkek ilyen megjegyzést elősegítő rímbe szedésről is. Határidő: október 16. szombat éjfél, jutalom a szokásos.

CsA: ismét nem jött megfejtés, de talán lesz, aki végigböngészi az alábbiakat: Benczik Vilmos írja egyebek közt az Irodalom és írásbeliség című tanulmányában: Az irodalom az emberiség írásbeliség előtti korszakában született meg, így kialakulásakor mind mediálisan, mind koncipiálisan szóbeli volt. Ezt a jellegét jó kétezer éven át, egészen a 16. századig megőrizte, mivel az irodalmi szövegek szóbeli előadás céljára készültek, s ha le is írták őket, ez többnyire csupán a megőrzés, az emlékezet tehermentesítése céljából történt. A legkorábbi irodalmi szövegek az akusztikus szervezettség szembeszökő jegyeit viselték magukon: mai szóval verses formájúak voltak. A verses forma az emlékezetet segítette: így könynyebb volt megjegyezni a szövegeket. Nézzük elsőként a latint. Sokan tudják, hogy a tárgyesettel (accusativus) álló elöljárókat (praepositio) is időmértékes formában verték a deákok fejébe (remélem, jól idézem): Ante, apud, ad, adversum, circum, circa, citra, cis, contra, erga, extra, infra, inter, intra, iuxta, ob, penes, pone, post et praeter, prope, propter, per, secundum, supra, versus, ultra, trans. Kéri Katalin Nevelésügy a középkori iszlámban című elektronikus könyve bőven foglalkozik a tanversekkel. A 8. fejezetében (Közép- és felsőfokú iskolák) a Tanulási módszerek címszó alatt olvashatunk a madraszák bevésési segédeszközeiről. Érdemes az egészet elolvasni, alább csak egy részét idézem: Ibn Színá (970-1037) világhírű könyve, az orvoslásról írott didaktikus költemény az ókori görög és a középkori muszlim orvosi munkák legjavának összefoglalása volt. A latinul "Cantica" vagy "Canticum" (Versek vagy vers) címmel kiadott mű, melyet Keleten arabul, Európában pedig latinul egészen a 16. századig, sőt bizonyos egyetemeken még tovább is használtak, ritmikus prózában íródott. Eredeti címe "Manzúma fi'l-tibb" (Költemény az orvoslásról) volt. E könyv, mely számos nyelvre lefordítva ma is tanulmányozható, lehetővé teszi elképzelnünk azt, hogy hogyan folyt az oktatás a régi (muszlim és keresztény) felsőoktatási intézményekben. Az előadótermekben a diákok kórusban mondták a (vers)sorokat, melyeket a tanár jegyzetei és személyes tapasztalatai alapján kommentált. Ibn Színá eme könyvéről sokan úgy vélekedtek, hogy egyesíti magában valamennyi természettudomány főbb alaptételeit, és értékesebb, mint egy egész könyvgyűjtemény. Falfirkák miatt dohog Benyhe János, de mellékesen néhány földrajzi és erkölcstani memovers is előkerül cikkében. Viszokai Tamás Elmúlt és eljövendő háborúk fantasztikus novellájában egy verses hadi kézikönyvet említ. Az egyik legfontosabb memóriavers a csízió. Mivel az írás sokáig igen drága dolog volt, a naptárakat általában fejben őrizték. Hogyan? Alább foglalom össze a Magyar Néprajzi Lexikon és a Kaláka alapján: A csízió eredetileg: 24 sorból álló, latin nyelvű ünnepnaptár, naptárvers. Az első magyar csízió a kéziratos Peer-kódexben maradt ránk a 15. sz.-ból (Európában a 12. sz.-ból ismertek csíziók). A paraszti szóhasználat még a 20. sz. közepén is fenntartotta a naptáraknak ezt az elnevezését. Az öröknaptárok egyik fajtája volt, melyben szerepeltek az állandó ünnepek és a legfontosabb névnapok (általában szentek ünnepei). Minden hónapra két-két verssor jutott, amely annyi szótagból állt, ahány nap volt abban a hónapban. A szótag sorszáma a hónap megfelelő napját jelentette. A szótag maga (rövidítve) az adott napra eső ünnep (vagy szent nevének) első szótagja volt. Amelyik napra nem esett ünnep, ott a napot csak egy kieszelt, jelentés nélküli szótag jelezte. Ezt az értelmes és értelmetlen szótagokból álló naptárverset kívülröl meg lehetett tanulni, így annak, aki értette a csíziót, tulajdonképpen a fejében volt az egész naptár! Ennek a rafinált naptárversnek a neve azért lett csízió, mert a latin változat első két szava a középkortól kezdve ez volt: Cisio Janus. A cisio január elsejére, Jézus körülmetélésének ünnepére utal, mely latinul circumcisio Domini (az Úr körülmetélése), Janus pedig január hónap névadója, a rómaiak kétarcú, a kezdetet és a véget együttesen jelentő istene. Miután a "cisiót" magyarra is átültették, az első öt szótagja más lett, de a neve maradt "cisio", azaz csízió. Később a naptárvers sok egyéb ismerettel (asztronómia, asztrológia, emberi típustan, jóslatok, népi idjárási és mezgazdasági megfigyelések, hiedelmek stb.) kiegészült, és mint kalendárium élt tovább. Lássunk egy példát a Thuróczy-kódexből: Kiskarácsonytól keresztvíz, magyarázó jegyzetekkel. Igen részletes ismertetés van a csízióról Borsa Gedeon könyvtörténeti írásai közt, mely azon belül is "A hazai nyomdászat a 15-17. században" című művében lelhető fel, lásd itt: a magyar csízió kialakulásának története, kiadástörténete, átdolgozásai, ellenlábasai és utóélet. Mindezt olyan bőven, hogy komoly teljesítmény átrágni magunkat rajta. Olvasmányosabb, a latin és magyar példán túl túl franciát hoz Vadai Istvánnak a Palimpszesztben megjelent cikke: Metrumtipológiai megjegyzés egy naptárvers kapcsán. Az 1580 körüli nagyszombati szószámláló csízió-töredék Kisasszony havi (augusztus) versszaka régies/újabb formában, Borsa/Vadai nyomán: Maszod napon mindgyart utra eredenec, Vrnac szene gönyorusegre ualtozec: Lonichot egyetlenül szütni szemlilec, Es Bodog aszont igen keszeretec. Tekentuen Istuan feddi dolgat nepenec Bertalant megnyuztac, im lásd, iai mast tinetec Másod napon mindjárt útra eredének, Úrnak széne gyönyörűségre változék: Lőrincet egyetlenül sütni szemlélék, És Bódog Asszonyt igen késéreték, Tekéntvén István feddi dolgát népének, Bertalant megnyúzták, ím, lásd, jaj mast tinéktek. Végül Juhász Gyula verstöredékei közt olvasható a költemény: Csízió az 1929. nem közönséges évre, ami már sokkal inkább tréfás naptárvers, mint memóriavers.

Andi: Mindezekről nem irodalmi gyöngyszem jutott eszembe, hanem csak annyi, hogy az orosz tanárnő annak idején a falu füle foly-e "versikével" tudta a fejünkbe sulykolni a nőnemű főnevek ragozását. Se füle, se farka, de ez az egyetlen nyelvtani egység, amire ma is emlékszem. (Működik, mert ugye pl. a rózsa ragozása roza, rozu, roze, rozoj, roze, az ü betű pedig tölteléknek van, mint a csízió egyes szótagjai; a szerk.). Latinból meg leginkább a latinra fordított (ferdített?) magyar nép- és műdalokra emlékszem, ami ugyan nem tanvers, mégis segített a tanulásban. Pl. nézz egy ilyet: Ecce ecce ecce ec, / Ecce ecce ecce ec, / Quid movetur in viridi csipkefrutice? :) Szóval ezek mentek nálunk gimiben a latinórákon. És persze a klasszikus ászor á az á négyzet, kisangyalom..., valamint ugyanerre a dallamra: minden vízbe mártott test, kisangyalom... nekem is kijutott.

Interpositio, avagy közbevetés a szerk.-től. Ezt írja rólunk Ónagy Zoltán az Index "Kortárs magyar irodalom" fórumán, 2004.10.29-én.

40. feladat, 2004. október 30. szombat, 10:35:05, kitűző: CsA

CsA: Újra tudományos témában tűzök ki feladatot. A megfejtéshez tudni kéne, hogy vajon (1) miből emeltem ki az itt oldalt látható - betűbe költöztetett - szép női fejet, (2) mindennek mi köze egy siklóernyőzésről, lovasklubról is nevezetes apró nógrádi faluhoz? És most jön a lényeg: (3) mit jelenthet a 9639539260 szám? (4) Kérek legalább egy versszakot beidézni a szerző adott tudományághoz tartozó bármely művéből. De lehetőleg olyant, amely amellett, hogy betekintést nyújt a tudományos mélységekbe, még nem rongálja túlságosan e versverseny lapok esetleges középiskolás korú hölgyolvasóinak erkölcseit sem. Minden kérdésre a válasz megtalálható a neten. Határidő: november 4., csütörtök. Éjfél.

Andi: A lényeget (3) már megfejtettem: Vadász Géza: A legfőbb tudomány, csak az ISBN-re kellett keresni. (1) Ha helyesen következtetek: a szép betűkép is a fenti kötetben szerepel? (2) Csak nem Nőtincs? Találtam egy szöveget, abból idézek: Akkor hát helyben is volnánk, pár hete Vadász Géza bátyám verseivel kínlódtunk itt, most Mecseki úrhölgy műveivel fogunk, igaz, magunk vettük e keresztet a nyakunkba. A helyzetet úgy is érzékeltethetném: ahogy Vadász Géza "kis híján Csöngén" született, szimbolikusan Mecseki Rita Eszter nemkülönben ott, csak aztán mégis inkább Nőtincsen. A különbség első pillantásra mindössze annyi, hogy míg Géza bátyám alakja mögött egy szépséges múlt századi valóságos költőnőt sejtettünk, addig Rita Eszternél ez épp fordítva lehet: egy csúnya szőrös férfi bújt a szabadszájú hölgy alighanem formás idomaiba. (4) Verssort is tudok idézni az adott tudományághoz, mert ezek után már csak Vadász Gézára kell keresni. Íme, néhány szép darab. Egy töredék a Petőfi féle ürgeöntésre utalóan: Laura csábosan hátrál, Megáll a vetetlen ágynál, Ruhája mind lejjebb csusszan... A mi emberünk se rest: Odanyargal egyenest - S odabenn van, / Benn a lyukban.

Raksa: (1) a noran könyvek kft. "o" betűje. (2) Nőtincs? Hogy jön ez most ide? (3) Vadász Géza: A legfőbb tudomány (noran, 2004.) c. kötet ISBN száma. Ez egyébként szerzői álnév, de még nem derült ki, hogy ki bújik meg mögötte. (4) A Várady Szabolcs válogatásában megjelent Magyar badar, 300 limerik.258. sz. verse Vadász Gézától való: Azt kérdi a csini Lina: "Mi rímel arra, hogy p...?" "Rímszót azt nem tudok, de tudok rímtagot! Biztos vagyok benne, hogy ez is el fogja nyerni a tetszését." és még, és még.

CsA: korrekciók, kiegészítések. A kulcs az ISBN (International Standard Book Number) volt, ami pedig mint ismeretes, a könyvekre vonatkozó nemzetközi azonosító. 4 számcsoportból, összesen 10 számjegyből áll. Itt sietek mindenkivel közölni, hogy a nógrádi falucska nem Nőtincs, minden áthallás ellenére. Sőt, Lánycsók sem, ami Baranya megyében lelhető fel; valamint Pest megyében van még Sári, Bugyi és közhely, hogy Sáriba Bugyin kereszül vezet az út. A hiába keresett falucska Márkháza, mivel itteni székhellyel (Rákóczi u. 64.) van bejegyezve a noran könyvek Kiadói és Szolgáltató Kft., ugyanezen a címen működik a lovasklub is. Úgy tűnik, eléggé vállalkozókész család lakja... A könyvet tavasszal már lapozgattam a bolti újdonságok közt és itt olvastam róla először. Csak idő kérdése volt, hogy feladvány legyen belőle... Andinak, Raksának ezennel 1-1 jólvanfijam kiosztva.

Következő sorozat