Apar vagy Apor a középkorban jelentős helység volt, az Apor nemzetség, majd a középkor második felében a Garázda nemzettség központja. Ma Hanttal egyesülve a neve Aparhant. A középkori megyében azonban egy másik Apor is létezett, a mai Pálfa környékén. Így nehéz eldönteni, hogy melyik Aparról van szó a középkori forrásokban. Az Apor nemzettség a 13.sz során a Boldogságos Szűz tiszteletére alapított ágostonos kolostort, amit 1314-ben már említettek. Mint K. Németh András és Ódor János kutatásai egyértelműen kimutatták, ez az apori kolostor a mai Pálfa mellett feküdt. Aparhanton a r.k. templom szentélye középkori, gótikus alapokon nyugszik. Ezt sokszögű szentélyzáródása és támpillérei bizonyítják. Ez alapján néhányan hibásan feltételezték, hogy a mai barokk templom őse volt az egykori kolostortemplom. |
 
középkori és római emlékek | egyházi emlékek | világi emlékek | tanulmányok | települések | CsaTolna Egyesület |
|||||||
római | román | gótikus | várak | katolik. | evang. | reform. | szerb | zsidó | Szekszárd | vallomások | nyitó oldal |