A korábban gróf Wallis, majd rövid ideig Apponyi Lázár tulajdonában lévő uradalmat 1742-ben vásárolta meg Festetics József. Ezt követően a Festeticsek csaknem egy évszázadon keresztül birtokolták Tolna mezővárosát, Kakasd és a szomszédos Belac falvait. Festetics József halála után hosszabb ideig (1767-1784) a Kalocsai Érsekség (Batthányi József) bérli az uradalmat. Jelentős reformkori művelődéstörténeti fejlemény az, hogy 1836-ban Festetics Leó kezdeményezésére Tolnán nyílik meg az első kisdedóvóképző iskola, ami 1844-ben Pestre költözött. Kakasdot és Belacot Bezerédj István 1840-ben vásárolta meg, majd ezt követően rögvest szerződést köt a kakasdiakkal a jobbágyi terhek megváltásáról. Tolnán ezidőtájt pedig báró Sina szerez komoly érdekeltségeket, akit számos más új birtokos követ. Ma csak szerény épületnek tűnik a Festeticsek egykori XVIII. századi kastélya. A grófi kastély a várossal együtt 1844-ben leégett, így az egykori kastély ma csonkán, pusztán rokokós díszítéseinek gazdagságával emelkedik egy átlagos polgárház színvonala fölé. |
 
középkori és római emlékek | egyházi emlékek | világi emlékek | tanulmányok | települések | CsaTolna Egyesület |
|||||||
római | román | gótikus | várak | katolik. | evang. | reform. | szerb | zsidó | Szekszárd | vallomások | nyitó oldal |