A tolnai uradalom

A korábban gróf Wallis, majd rövid ideig Apponyi Lázár tulajdonában lévő uradalmat 1742-ben vásárolta meg Festetics József. Ezt követően a Festeticsek csaknem egy évszázadon keresztül birtokolták Tolna mezővárosát, Kakasd és a szomszédos Belac falvait. Festetics József halála után hosszabb ideig (1767-1784) a Kalocsai Érsekség (Batthányi József) bérli az uradalmat. Jelentős reformkori művelődéstörténeti fejlemény az, hogy 1836-ban Festetics Leó kezdeményezésére Tolnán nyílik meg az első kisdedóvóképző iskola, ami 1844-ben Pestre költözött. Kakasdot és Belacot Bezerédj István 1840-ben vásárolta meg, majd ezt követően rögvest szerződést köt a kakasdiakkal a jobbágyi terhek megváltásáról. Tolnán ezidőtájt pedig báró Sina szerez komoly érdekeltségeket, akit számos más új birtokos követ. Ma csak szerény épületnek tűnik a Festeticsek egykori XVIII. századi kastélya. A grófi kastély a várossal együtt 1844-ben leégett, így az egykori kastély ma csonkán, pusztán rokokós díszítéseinek gazdagságával emelkedik egy átlagos polgárház színvonala fölé.

 

középkori és római emlékek egyházi emlékek világi emlékek tanulmányok települések CsaTolna
Egyesület
római román gótikus várak katolik. evang. reform. szerb zsidó Szekszárd vallomások nyitó oldal