Széplak

Széplak Széplak románkori templomának romjai Cikó határában találhatók. Ez megyénk legjelentősebb fennmaradt román kori emléke. Békefi Remig, aki a cikádori apátság helyét akarta tisztázni, az 1890-es években hevenyészett ásatásokat folytatott a helyszínen. Az eredményei szerint két homlokzati tornyos és talán három hajós épület volt a templom. A templomhoz kapcsolódó kolostorépület nyomait nem találta. Békefi faragvány- és oszlop töredékeket ásott ki, ezeknek rajzát is közölte a cikádori apátság történetét bemutató művében. A faragványokat már Békefi is, és újabban Tóth Melinda (MTA, Művészettörténeti Intézet) is a pécsi székesegyház XII. századi átépítésén dolgozó műhely köréhez kötötte. Marosi Ernő is ilyen értelemben említi, sőt ő kiemeli azt is, hogy ilyen szorosan Pécshez köthető faragványt máshonnan nem is ismerünk. A templom tehát a XII. század második feléből származik, ellentétben Genthon véleményével, aki szerint XIII. sz.-i. Szekér József László a templomhoz közeli szántásból, 1900 körül előkerült faragványokról is beszél. Jelenleg egyetlen faragvány fellelési helyéről sincs tudomásom.
Középkori templom eredetéről keveset  tudunk,  Csánki és Békefi adatai szerint csupán annyi bizonyos, hogy Széplak a 15.sz-ban a felhévizi prépostság birtoka, és 1498-tól mezővárosként is említik. Ekkor már biztos, hogy jelentős hely, hiszen néhány évvel később Lázár deák híres 1528-as térképén is szerepel, sőt Hans Siebmacher 1599-es, a 15-éves háború tolnai csatáját bemutató térképén is ott van.
 Békefi szerint a templom Széplak plébániatemploma volt, de ez nem valószínű. Györffy György szerint a Széplak elnevezés Árpád-kori földesúri birtokközpontok elnevezése volt. Az ilyen birtokközpontokban gyakran került sor magánegyházak alapítására is. Ezek a magánegyházak gyakran lettek később alapítandó kolostorok központjai is. Feltételezhető tehát az is, hogy ilyen magánalapítású templommal van dolgunk.
Újabban többen Kozák Károly régész (1920–1989) kutatási eredményei alapján a jeruzsálemi Szent János-lovagrend (johanniták) egykori templomát látják benne. Kozák kéziratos tanulmánya megemlített egy III. Orbán pápa által 1187-ben kelt oklevelet,  melyben  az esztergomi johannita rendház birtokai közt említik a  széplakit, megemlítve  templomukat is. Mivel nincs rendháznak nyoma, ezért Kozák szerint a templom "emeletes" volt, és a lovagok a felső szinten laktak, a templomtest felett. Ilyen jellegű templomuk Európában valóban több helyről ismert.

Alaprajz faragvány faragvány
A templom alaprajza és Békefi rajzai a rom faragványairól

A török összeírások szerint 1554-ben és 1565-ben a szászi nahié (járás) legnagyobb települései közé tartozik. (31 ill.53 adózó) Az ezzel egykorú magyar összeírások is jelentős helynek mondják (53 adózó, ugyanakkor Decsen 87, Etén 190 adózót, de még Szekszárdon is 60 adózót említenek.)


 

középkori és római emlékek egyházi emlékek világi emlékek tanulmányok települések CsaTolna
Egyesület
római román gótikus várak katolik. evang. reform. szerb zsidó Szekszárd vallomások nyitó oldal