Széplak románkori templomának romjai Cikó határában találhatók. Ez megyénk legjelentősebb fennmaradt román
kori emléke. Békefi Remig, aki a cikádori apátság helyét akarta tisztázni, az 1890-es években hevenyészett ásatásokat folytatott a helyszínen. Az eredményei szerint két homlokzati tornyos és
talán három hajós épület volt a templom. A templomhoz kapcsolódó kolostorépület nyomait
nem találta. Békefi faragvány- és oszlop töredékeket ásott ki, ezeknek rajzát is közölte a
cikádori apátság történetét bemutató művében. A faragványokat már Békefi is, és újabban Tóth Melinda
(MTA, Művészettörténeti Intézet) is a pécsi székesegyház XII. századi átépítésén
dolgozó műhely köréhez kötötte. Marosi Ernő is ilyen értelemben említi, sőt
ő kiemeli azt is, hogy ilyen szorosan Pécshez köthető faragványt máshonnan nem
is ismerünk. A templom tehát a XII. század második feléből származik, ellentétben
Genthon véleményével, aki szerint XIII. sz.-i. Szekér József László a templomhoz
közeli szántásból, 1900 körül előkerült faragványokról is beszél. Jelenleg egyetlen
faragvány fellelési helyéről sincs tudomásom. A templom alaprajza és Békefi rajzai a rom faragványairól A török összeírások szerint 1554-ben és 1565-ben a szászi nahié (járás) legnagyobb települései közé tartozik. (31 ill.53 adózó) Az ezzel egykorú magyar összeírások is jelentős helynek mondják (53 adózó, ugyanakkor Decsen 87, Etén 190 adózót, de még Szekszárdon is 60 adózót említenek.) |
 
középkori és római emlékek | egyházi emlékek | világi emlékek | tanulmányok | települések | CsaTolna Egyesület |
|||||||
római | román | gótikus | várak | katolik. | evang. | reform. | szerb | zsidó | Szekszárd | vallomások | nyitó oldal |