Széplak románkori templomának romjai Cikó határában találhatók. Ez megyénk legjelentősebb fennmaradt román
kori emléke. Békefi Remig, aki a cikádori apátság helyét akarta tisztázni, az 1890-es években hevenyészett ásatásokat folytatott a helyszínen. Az eredményei szerint két homlokzati tornyos és
talán három hajós épület volt a templom. A templomhoz kapcsolódó kolostorépület nyomait
nem találta. Békefi faragvány- és oszlop töredékeket ásott ki, ezeknek rajzát is közölte a
cikádori apátság történetét bemutató művében. A faragványokat már Békefi is, és újabban Tóth Melinda
(MTA, Művészettörténeti Intézet) is a pécsi székesegyház XII. századi átépítésén
dolgozó műhely köréhez kötötte. Marosi Ernő is ilyen értelemben említi, sőt
ő kiemeli azt is, hogy ilyen szorosan Pécshez köthető faragványt máshonnan nem
is ismerünk. A templom tehát a XII. század második feléből származik, ellentétben
Genthon véleményével, aki szerint XIII. sz.-i. Szekér József László a templomhoz
közeli szántásból, 1900 körül előkerült faragványokról is beszél. Jelenleg egyetlen
faragvány fellelési helyéről sincs tudomásom.
Középkori templom eredetéről
keveset tudunk, Csánki és Békefi adatai szerint csupán
annyi bizonyos, hogy Széplak a 15.sz-ban a felhévizi prépostság birtoka, és
1498-tól mezővárosként is említik. Ekkor már biztos, hogy jelentős hely, hiszen
néhány évvel később Lázár deák híres 1528-as térképén is szerepel, sőt Hans
Siebmacher 1599-es, a 15-éves háború tolnai csatáját bemutató térképén is ott van.
Békefi szerint a templom Széplak
plébániatemploma volt, de ez nem valószínű. Györffy György szerint a Széplak elnevezés Árpád-kori
földesúri birtokközpontok elnevezése volt. Az ilyen birtokközpontokban gyakran
került sor magánegyházak alapítására is. Ezek a magánegyházak gyakran lettek
később alapítandó kolostorok központjai is. Feltételezhető tehát az is, hogy
ilyen magánalapítású templommal van dolgunk.
Újabban többen Kozák Károly régész (1920–1989) kutatási eredményei alapján a
jeruzsálemi Szent János-lovagrend (johanniták) egykori templomát látják benne.
Kozák kéziratos tanulmánya megemlített egy III. Orbán pápa által 1187-ben kelt
oklevelet, melyben az esztergomi johannita rendház birtokai közt
említik a széplakit, megemlítve templomukat is. Mivel nincs
rendháznak nyoma, ezért Kozák szerint a templom "emeletes" volt, és a lovagok a
felső szinten laktak, a templomtest felett. Ilyen jellegű templomuk Európában
valóban több helyről ismert.
A templom alaprajza és Békefi rajzai a rom faragványairól
A török összeírások szerint 1554-ben és 1565-ben a szászi nahié (járás) legnagyobb települései közé tartozik. (31 ill.53 adózó) Az ezzel egykorú magyar összeírások is jelentős helynek mondják (53 adózó, ugyanakkor Decsen 87, Etén 190 adózót, de még Szekszárdon is 60 adózót említenek.)