|
Kisbán Pálos rendtörténete szerint Tolnán 1333-ban a pálos István testvér Szt.Pálról
elnevezett kolostort alapít, ami mint perjelség a somogyi toldi vikáriátus alá
tartozik. Az alapításkor Szentlevelei György és Miklós kúriájukat adják a rendnek.
1486-ban Derechke Pál és fia István malmot, Kemek Dénes a somogyi Kara nevű
birtokát, Kemek János és Gál pedig berki birtokukat adják a tolnai kolostornak.
Ezzel szemben Timár György (a Tolna mezővárosról írt monográfiában) azt írja,
hogy a pálosok megtelepedéséről nincsenek bizonyítékok, bár a rend a XVIII.
században visszaköveteli tolnai birtokait.
Még ellentmondásosabbak a Szerdahelyre vonatkozó adatok. Az 1335-ben alapított
szerdahelyi kolostort Kisbán Bonyhádtól északra Kajdacs (!) vidékére teszi.
Bonyhádtól északkeletre, de Kajdacstól igen távol, valóban volt egy (Fülöp)szerdahely
nevű helység a középkorban, sőt a XV. sz. végétől mezővárosként is említették.
Azonban Kisbán alapítási adatai, az adományozók személye, és az adományozott
birtokok alapján a somogyi Kaposszerdahely az 1335-ben alapított a kolostornak
a hiteles helye. Romjait Guzsik Tamás meg is találta.
Kisbán tévedése ellenére a Tolna megyei Szerdahelyen is állhatott pálos kolostor.
A szerdahelyi remeték ugyanis Tolna vármegye több okiratában is feltűnnek. Egy
Szakály által közölt levélben a szerdahelyi remeték kérik a vármegye segítségét
egy Závod és Csöl falvak közt támadt vitában. Nehezen képzelhető el az, hogy
a távoli somogyi pálos kolostor intézkedne ebben az ügyben. Tudjuk azt is, hogy
a pálosok 1678-ban visszakövetelik Harcot, Célt (Csölt) és Fülöpszerdahelyet
egy 1488/89-es oklevél alapján. A Pesthy Frigyes féle összeírás alkalmával Závod
jegyzője meg is említi, hogy a falu közelében volt a középkorban a Csél nevű
"város", ami "öt templommal" és a "barátok kolostorával"
bírt. Ezek ugyan erősen folklorizálódott adatok, de lehet valami alapjuk.
Érdemes még azt is megemlíteni, hogy míg Tolnában két bizonytalan pálos kolostorral
számolhatunk, addig Somogyban nyolc kolostora volt a rendnek, nem egy közülük
országos hírű. Négynek a maradványai is fennmaradtak. Végezetül érdemes még
megjegyezni, hogy a helytörténeti publikációkban néha a Zomba melletti Ódányt
is megemlítik, mint olyan helyet, ahol pálos kolostor állt. Ez azonban téves,
az ódányi pálos kolostor Erdélyben volt.
|