Féltett emlékek

Sajnos megyénkben is a műemléki épületek egy része is ki van téve a rongálás és a kifosztás veszélyének. Különösen a faluszéli vagy külterületi kápolnák, templomok, kripták a veszélyeztetettek. Tolnában egyetlen olyan főúri sírkápolna és kripta sincs, amit legalább egyszer ne fosztottak volna ki. Sajnos ezt a kápolnák túlnyomó részéről is elmondhatjuk. Ez a bűncselekmény nem új keletű, már 1945 előtt is gyakori volt ez , bár ekkor még több odafigyelés juthatott ezeknek az emlékeknek.
A megmaradt emlékek biztonságba helyezése érdekében a Tolna-Baranyai Egyházmegye templomainak felmérése és az emlékek őrzésének a megszervezése folymatban van. Ebben a fejezetben a veszélyeztetett emlékek közül mutatunk be néhány kiemelkedő értékűt.

Egy falusi templomunk két nagyon érdekes szoborral is büszkélkedhet.(balra) Mária szobrát még valószínűleg a német óhazából hozhatták a hívek. A XVIII. századi tipikus barokkos alkotásáról van szó, magas művészi színvonalon. A másik bemutatott Mária szobrunk (jobbra) is egy nagy becsben tartott, óhazai emlék, az elsőként bemutatott Mária-szobornak szinte párdarabja .

Több Mária-kápolna berendezését is bemutatjuk. Az első főoltára a Mária-kultusz hagyományainak megfelelően a passaui kegykép alapján készült. A kegykép két szélén kisebb képek vannak, amik az oltárképnek a középkori szárnyas oltárokra emlékeztető hangulatot kölcsönöznek. A falon két kis kép van, Nepomuki Szt.János és Szt. Katalin alakjával.

A fenti képeken egy kápolna értékes berendezését láthatjuk. A főoltár közepén két angyal tartja csillagos mandorlában a mariazelli kegyszobor másolatát. Az oltáron két oldalt Szt. Péter és Szt. Pál apostol szobrát láthatjuk. A másik oltár feltűnően gazdag rokokós díszítésével tűnik ki. Méretével szinte agyonnyomja a szerény kápolna belső terét, nyilvánvalóan tehát másodlagos elhelyezéssel van dolgunk. Az oltárkép a kis Máriát és Szt. Annát ábrázolja. Elsőrangú klasszicista alkotás.

Első felvételünkön egy nagyszerű barokk oltárt láthatunk. Két angyal és egy koronás baldachin szegélyezi a Mária mennybemenetelét ábrázoló oltárképet. Az oltárkép azonban már jóval későbbi, kevéssé értékes alkotás. Másik oltárunk Szent Annát ábrázolja aranyozott baldachinos keretben. Az oltárkép népies ízű festmény, XVIII. század végi alkotás. Ez a kép stílusában közel áll az evangélikus templomokban található oltárképekhez. Jól mutatja azt a művészettörténeti tendenciát, miként vált szinte tömegjelenséggé a népies barokk stílusirányzata. A harmadik kápolna oltára Mária születését mutatja be. Szép XVIII. század közepi alkotás.

Talán a német óhazához köthető az a nagyon értékes képkeret is, amit a mellékelt képen látunk. Ez a XVIII. század elejéről származó emlék egy kis faluszéli kápolna eldugott ékessége. Sajnos egykori képét már egy XIX. századi olajnyomattal helyettesítették, a feszület is egy szakszerütlen átfestést kapott.

Barokk képkeretben lévő XIX. századi olajnyomat

középkori és római emlékek

	Talán a német óhazához köthető az a nagyon értékes képkeret is, amit a mellékelt képen látunk. Ez a XVIII. század elejéről származó emlék egy kis faluszéli kápolna eldugott ékessége. Sajnos egykori képét már egy XIX. századi olajnyomattal helyettesítették, a feszület is egy szakszerütlen átfestést kapott.
Barokk képkeretben lévő XIX. századi olajnyomat