A Hegyháton találjuk megyénk, de talán az ország legszebb evangélikus templomait.
Stílusukban nagyon hasonlítanak az itteni emlékek a völgységiekre, de csak itt találunk
XVIII. századi festett karzatokat. Ezek a templomok a legfőbb értékei,
az ország más vidékein nem is fordulnak elő ilyenek. Különleges a sárszentlőrinci és a
varsádi templom is, ezek külön császárnői engedélyjel már a Türelmi rendelet előtt is állhattak.
A gyönki is ilyen templom volt, de annak helyén ma már egy neogótikus templom áll.
Sárszentlőrincen 1775-ben állt már a mai evangélikus templom. Habár a lörinci evangélikusok mind magyarok voltak, berendezése semmiben
sem különbözik a tolnai német evangélikus templomoktól. Karzatának képeit az elmúlt években találták meg a későbbi átfestés alatt.
A Keresztrefeszítést ábrázoló egykori oltárképét itt is egy jellegtelen képre cserélték a XX. század elején. Sárszentlőrincen
létesült 1806-ban a tolnai evangélikusok első középfokú oktatási intézménye is. Jó hírére jellemző volt, hogy még az Alföldről
is szép számmal voltak tanulói, közülük a leghíresebb a kis Petrovics, a későbbi Petőfi,
aki 1831-33-ig volt az iskola tanulója.
A kistormási templom 1777-ben lett kész. Építészeti és tájképi megjelenését tekintve is az egyik
legszebb templomunk. Az elmúlt években a kitelepített németek jóvoltából felújították. A felújítás során
kisebb falkutatást is végeztek, ekkor lemeszelt ornamentális festés nyomait találták meg.
1786-ra készül el a varsádi templom. Varsád a Hegyhát egyik legfontosabb evangélikus központja volt
a XIX. század elejéig. 1719-től volt már imaházuk itt a lutheránusoknak. Első harangjuk is 1735-ből
származik, a paplak is a türelmi rendelet előtt, 1774-ben épült. Csak a templom építésével kellett várniuk
a nem egyszer kegyetlen üldöztetés alatt. A templom karzatán copf vázák képei közt az apostolokat látjuk.
Az eredeti oltárképen az Utolsó vacsorát ábrázolták, helyét egy jellegtelen XX. sz. elei kép foglalja el.
A szentélyfalon II.József képét láthatjuk. Figyelemre méltó a papi pad is. A pad tetején a Szeniczey
Bárány család címerét látjuk. Ennek a híres lelkészcsaládnak a Dél-Dunántúlon számos legendás tagja
működött fő- vagy alesperesként. Szeniczey Bárány Pál volt Varsád lelkésze a templom építésének idején.
A bikácsi templom is közvetlenül a Türelmi Rendelet után 1785-86 közt épült. Szószékoltárának
baldachinos megoldása különlegesnek számít, és erős katolikus hatásról árulkodik. Karzatának képei két
különböző korból valók, és ez a stílusváltás minden bizonnyal összefüggésbe hozható a templom XIX.
századi bővítésével. A korábbi újszövetségi karzatképek rokokós hangulatúak, a XIX. századiak népies,
naiv alkotások. Ezek közt ószövetségi jeleneteket is találunk. A templom rokokós levéldíszes kapuját a
nagydorogi református templom kapujának mestere készítette.
Bikács, a templom belseje és az oldalsó bejáratának részlete
A karzat részletei: Jézus megkeresztelés és a Keresztvitel a 18.század végéről és Jámbor Jób a 19.század közepéről
A kalaznói templom 1787-90 közt épült. Karzatképeinek mestere öt év múlva a keszőhidegkúti templom
karzatképeit is elkészíti. Amíg kalaznói képei sötét tónusúak és kicsit merevek, addig a keszőhidegkúti
képei már határozott előrelépést mutatnak. A könnyed, rokokós formaalkotás bizonyos elemit is sikerült
elsajátítania a rendelkezésre álló néhány év alatt. Mindkét helyen újszövetségi jelenetsort és az
apostolok képeit készítette el. Sok tolnai templomban művészi orgonákat is látunk, gyakran a templom
építésével csaknem egyidőseket. Megyénkben a kistormási Adam März volt híres evangélikus orgonakészítő.
A kalaznói templomba is ő készített orgonát. Az orgonakarzaton Náthán és Dávid portréját látjuk. Sajnos az
orgona sípjainak nagy részét széthordták a templom egyik kifosztásának idején, és a hangszer így
használhatatlan. Ma is működőképes viszont Adam März bonyhádi orgonája, amit ma a szekszárdi evangélikus
templomban láthatunk.
Keszőhidegkút különleges helynek számított, mert a falú birtokosai -a Zsitkovszkyak- buzgó
evangélikusok voltak. Ennek ellenére a keszőhidegkútiak templomot csak jóval a türelmi rendelet után,
1794-95-ben építettek. Toronysisakja XIX. század végi alkotás. A falu szélén, az egykori evangélikus
iskola és a lelkészlak közti telken áll. A lelkészlak már 1791-ben kész volt, csak elkészülte után kezdtek
hozzá a templomhoz. A karzaton a kalaznói mester újszövetségi jelenetsorát csodálhatjuk meg. Az oltárkép
a megfeszített Krisztus képével is még eredeti alkotás.
![Keszőhidegkút](images/keszohidegkut2.jpg)
Pillantás a templomba és a templom bejárata
A Mezőföld szélén levő homokos dombok közt elterülő Györköny is artikuláris hely volt, azaz külön
engedéllyel már jóval a Türelmi rendelet előtt Istentiszteleteket lehetett itt tartani. Ezeket egy
fatemplomban tartották. Egy helyi legenda szerint, ezen fatemplom köré építették a ma is álló kőtemplomot
1796-ban. A györkönyi templom a legkorábbi, amelyik csehsüveg boltozatos. Ezt a jóval fejlettebb
térlefedést főként a katolikus templomokban alkalmazták, az evangélikusok sok helyütt megelégedtek a
hosszú fagerendák tartotta síkmennyezettel is. A templom oltárképe Az utolsó vacsorát ábrázolja. Igen
szép munka.
A györkönyi templomból került az Evangélikus Országos Múzeumba az ágostai hitvallás téziseit ábrázoló különleges munka. A kép alján Luther és Nagylelkű Frigyes János szász választófejedelem. A rendkívül érdekes ábrázolás egy XVII. századi német előkép alapján készült a XVIII. század elején.
Györköny, a templom
és a szószékoltár az Utolsó vacsora jelenetével
A falucska ma alig 140 lakossal a legkisebb önálló település Tolnában. Kis temploma 1792-95 közt
épült, vályogból fazsindely fedéssel. 1834-ben modernizálták, ekkor cserépfedést kapott. 1844-ben
készült el karzatának festése, ami a legbájosabb egész Tolnában. Az ismeretlen mesterember szerény
rajztudással, de rendkívüli szuggesztív átéléssel készítette el az ó- és újtestamentumi jeleneteket,
és a portrékat, köztük Lutherét is. Templomának oltárképe sajnos újabb kori, kevéssé jelentős munka
már.
Kéty evangélikusai is igen sokat szenvedtek a Türelmi rendeletig. Egy részük már eleve menekültként
érkezett ide Zombáról a Dőryek kegyetlenkedései elöl, de itt se várt jobb sors rájuk. Először Pászmándi
Gábor földbirtokos sanyargatta őket, még az imaházukat is bezáratta, majd Bene uraság következett.
Mindvégig a zombai katolikusok alá rendelték őket. A Türelmi rendelet kihirdetése után hamar lerakták a
templom alapjait, de csak 1796-ban szentelhették fel a festett karzatos templomot.
A déldunántúl legnagyobb evangélikus temploma Gyönkön áll. A mai templom helyén korábban a magyarok imaháza állt.
A gyönki evangélikus németek és magyarok 1778-ban közösen fordultak a helytartótanácshoz templom építési engedélyért.
Ezt meg is kapják, és 1781-84 közt fel is épült a templom, egyelőre még torony nélkül. 1833-ban a torony is felépült, de ezzel újabb gondok jelentkeztek .
A templom ugyanis megsüllyedt. A főként a németek számának növekedése miatt egyre gyarapodó gyülekezet
új templom építkezésébe kezdett, a régi helyén. A terveket Rippmann Gyula aradi építész készítette él,
és 1896-ban elkészült az új templom, neogótikus stílusban.
|