A Máramarosi -havasok Kárpátalja legangyobb és egyben legmagasabb hegyvonulata, amely részben
Románia területére is átnyúlik. Itt van Ukrajna legmagasabb csúcsa is, a Hoverla (2061 m). Ebben a hegységben ered a Tisza , és legbővízűbb mellékfolyója, a Nagyág is.
Mi
a hegység alacsonyabb keleti részét jártuk, aminek tömbjeit Vihorlátnak és Krasznának is nevezik.
A Nagyág és a Talabor folyók völgyében haladtunk végig,
és kis kitérőt tettünk a Szinevéri-tóhoz. A Hegyek közt meghúzódó tengerszem csaknem 1000m magasan van és átlagos mélysége 20-60m. Festői környéke Nemzeti Park.
Sajnos annak ellenére, hogy a tó környéke védett, nagy területű
tarvágásokat láttunk errefelé. A kárpátaljai tarvágásokat a tiszai árvízekkel kapcsolatban is sokat
emlegették minálunk. Ezek alapján én sokkal kopaszabb hegyekre számítottam.
A Máramarosi -havasok fő gazdasági értéke a múltban -és talán még ma is- a fa volt. A kitermelt fát
nemegyszer kalandos körülmények közt, tutajokká összeácsolva úsztatták le a Tisza vad mellékfolyóin, majd
magán a folyón. A főbb célállomások az Alföldön Szolnok, illetve Szeged voltak. Ha nem is ilyen nagy távolságokra,
de a felső szakaszokon az úsztatás még az 1960-as években is szokás volt. A Szinevéri-tó közelében ma már
csak egy múzeum idézi fel ezt a régi szállítási módot.
Ezen a vidéken a legszebb művészi látnivalók közé a rutén (ruszin) fatemplomok tartoznak. Ezek sorából
is kiemelkedik, a két kalocsai, az alsó- és felsőkalocsai. A felsőkalocsai a XVIII. századabn épült
Szent Mihály tiszteletére. Az alsókalocsai még szebb, régebbi és értékesebb. A XVII. században épült a
Szentléleknek szentelve. Ma már nem működik, múzeum. Az újabb templomokat itt is előszeretettel fedik zsindely helyett fényes bádoggal.
Rutén fatemplom | A felsőkalocsai fatemplom | Rutén fatemplom | Az alsókalocsai fatemplom | Rutén fatemplom | Duzzasztógát a Talaboron | A felduzzasztott Talabor |
Kezdőlap | Ungvár | Munkács | Beregszász | Huszt | A Vereckei-hágó | A Borzsa-havas | A Máramarosi-havasok | Csetfalva |