Huszt

Huszt és környéke

Huszt csaknem 30 ezres város az Alföld és a hegyvidék találkozásánál. A vár mellett egy gótikus eredetű református templom képviseli a magyar régmúltat a városban.
Huszt hírnevét kétségtelenül Kölcseynek köszönheti, aki híres epigrammájában megörökítette a vár romjainak meglátogatásakor szerzett benyomásait. A "Husztnak romvára" Kölcsey óta óta még romosabb lett, a költő által versbe szedett "csarnok elontott oszlopi" sincsenek már meg. "Lebegő rémalak" helyett pedig fiatal ukrán turisták népes csoportját találtuk a várhegyen. A mű alapeszméje azonban mindig is aktuális marad: "Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derül!"

	A huszti vár romjai. A vár első említése 1353-ból való. Többnyire királyi birtok volt a középkor során. Mátyás ide záratta nagybátyját, Szilágyi Mihályt. Története során mindössze egyetlen egyszer sikerült a várat valakinek bevennie. Ez Ferdinánd volt, aki 1546-ban vívta meg sikeresen. Ezt követően viszont jelentősen megerősítették és valóban sikeresen ellenállt a török és tatár betöréseknek is. II. Rákóczi Ferenc is többször megfordult itt, sőt rendi gyűlést is tartott a várban. Pusztulása 1766-ban kezdődött, amikor egy villámcsapás következtében leégett, majd 1798-ban vihar rongálta meg, és végleg sorsára hagyták. Ma a nagy területen elhelyezkedő romjait a növényzet sűrűn benőtte.
	Kilátás a huszti várhegyről. A huszti vár turisztikai vonzerejét nem utolsó sorban annak köszönheti, hogy a várhegyről nagyszerű kilátás nyílik a környékre. A környezetből 150 m-re kiemelkedő, minden oldalról meredeken égbetörő vulkanikus kúpra épült a vár. A felvételünkön a Tiszára látunk. Husztnál ér ki a Tisza az Alföldre, és a Nagyág vízével feldúsulva lesz olyan méltóságteljes folyó, mint amilyennek mi ismerjük.
	A Nagyág Huszt közelében. A Nagyág a Tisza legbővizűbb mellékfolyója. Husztnál ömlik a Tiszába.
	A nagyszőlősi Perényi-kastély. A XVI. századi eredetű várkastélyt a XVIII. században építették át. Részben elpusztult illetve lemeszelt freskói 1780-ban készültek el. Nagyszőlős is nagy múltú település. A legkisebb vármegyének, Ugocsának volt évszázadokon keresztül székhelye. Ma kb. 21 ezres lakosságának harmada magyar nemzetiségű.
	A tiszaújlaki Rákóczi-emlékmű. A Tisza-parti mezőváros határában vívta Rákóczi az első sikeres csatáját a császáriak ellen. Ennek emlékére a monarchia idején turulos emlékművet állítottak. Az emlékmű szerencsésen megmaradt a Csehszlovák idők alatt, de a sztálini időket nem élte túl. 1989-ben a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének kezdeményezésére ismét felállították Vladimir Lézu építész és Keisz Gellért ötvös közéműködésével. A KMKSZ szervezésében azóta is minden évben emlékünnepséget tartanak az emlékműnél.