Csetfalva és Mezővári két tipikus magyar falu abból a több tucatból, amelyik a Tisza másik partján húzódik, és ezer szállal kötődik a magyar kultúrához. Mindkét falu református vallású, mint a Kárpátaljai magyar falvak többsége. Mezővári a nagyobb, csaknem 3000 ember lakja, Csetfalvát csak 500. Mezővári macskakővel kikövezett utcája mutatja, hogy egykor jelentős település lehetett.
Ezekben a magyar falvakban néha úgy éreztem, mintha gyermekkoromba mentem volna vissza az időben. Reggel a kolompoló gulya hangjára lehet ébredni, este pedig az asszonyok kiülnek a ház előtti padokra beszélgetni. (Kontyos rádió- így csúfolják a fiatalabbak ezt az "intézményt".) Ki tudja meddig marad meg itt ez a szép szokás? Sajnos elég jól lehet fogni az egyik hazai kereskedelmi TV-t, várhatóan közösségromboló ereje itt is érvényesülni fog idővel.
Az alkonyi csendben néha a Tisza másik partjáról áthozza a szél a Magyarországon járó Familly Frostos autók jellegzetes kürtdallamát. Földrajzilag csak egy karnyújtási a távolság.
Mindkét falu sokat szenvedett az elmúlt évek, az 1998-as és a 2001-es tiszai áradásakor. Mezővárit 1998-ban öntötte el a víz. Itt mindenkinek vannak az árvízról történetei, még azoknak is, akik magasabban fekve nem voltak kitéve a víznek. Van akinek az idős apja több mint egy napig állt a vízben kötőféken tartva a lovakat, hogy el ne szaladjanak. Mezőváriban az 1998-as katasztrófa után új házak épültek, ezeket nem rombolta le a 2001-es nagy víz. Így a faluban nem nagyon látni az árvíz nyomait, csak az "alvégen", ahol hatalmas félkész házak állnak, a befejezés igen csekély reményével.

	A csetfalavai református templom. Ez a Kárpátalja egyik legszebb kis templomocskája. Valószínűleg a tatárjárás után épült, de a XV. században megújították . Ekkor készült a csúcsíves diadalív, melyen a legutóbbi - a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által finanszírozott - feltárás egy igen töredékes falképet is a felszínre hozott. A felújításról és a templomról a NKÖM honlapján részletesebben is olvashatunk: www.nkom.hu/kronikas/aktualis/arviz.shtml
	A csetfalavai református templom legfőbb ékességei a festett famennyezetei. A templomban két korból származó mennyezetet látunk. A fehér alapszínű a szentélyt díszíti. Ez 1773-ban készült el, amint azt felirata is mutatja.
	A templomhajó feletti sötétebb tónusú táblák 1753-ban készültek. Alkotójuk, Asztalos Ládor Ferenc leghíresebb munkája a Szatmár megyei Tákos kis templomának festett mennyezete.
	A csetfalavai református templom melletti harangtorony 1796-ban készült el. Azonos stílusú a hazánkban is fennmaradt beregi és szatmári harangtornyokkal, de ezen emlékek sorából is kiemelkedik szépségével. A robosztus tölgyfaácsolatai messzi múltba vesző gótikus hagyományokon nyugszanak.
	A mezővári református templom is középkori eredetű, amint azt támpillérei és tornyának gótikus részletei bizonyítják. Ezt is - mint a környék csaknem minden templomát-, a reformáció kezdete óta használják a reformátusok. A templom mai alakját az 1795-ös felújítás után kapta.
	A templom későbarokk berendezése is az 1795-ös felújítás során készült el.