Mindenségünk leplén alig vagyunk redő,
elsimulón szelíd, szívhangba bújt titok,
rejtőznél, de látlak, s onnan leslek elő,
ahonnan az éjnek fénnyel utat nyitok.
Hajnalderengést költ képzetté az álmom,
holdfény tava ringat ezüstszínbe szőve,
bár az égbe rajong dajkalelkű szárnyon,
titkom mellé titkot rejt a lepedőnkbe.