Vándorcirkusz Bátaszéken

Az év első vándorcirkuszához készülődött a CsaTolna Egyesület néhány tagja február 8.-án délután.

Rudolf László

Dr. Tóth Tivadar

Kun Józsi

Mikola Peti

Minden jó, ha a vége jó! Ez is lehetne a mottója a bátaszéki vándorcirkusznak.

De nézzük sorban az eseményeket. Szinte másodpercre azonos időben gördült be Pipás Polski Fiatja és Rudolf Laci Trabant Combija a Kvantum impozáns épülete elé. De ekkor már csörgött Rudolf Laci délelőtt közkinccsé tett mobilja: MikPet érdeklődött, mikor jön már valaki a Terrához? Az ikrek szobájában már Kun Józsi várakozott – kissé idegesen. Rövid egyeztetés után az Ikrek maradtak, a többiek pedig váltott kocsikkal a Terrához hajtattak, de előbb bepakolták a Trabiba a vetítőt és a CsaTolnás reklámanyagot.. A Terrában dőlt el végleg, hogy MikPet is csatlakozik a kicsiny, de lelkes csapathoz – Kun Józsi kocsijával hozták Földi Pista gépét. Rudolf Laci elsietett, hogy a kórházi parkolóban felvegye a már fél órája ott várakozó Teodort.

A két kocsi pár perces különbséggel negyed négy óra körül érkezett Bátaszékre a Művelődési házhoz. Az előadás a nagyteremben, a telefon viszont a jó 20 méterre levő hátsó irodában volt. MikPet aggódott, hogy nem lesz elég hosszú a vezeték, de Rudolf Laci megnyugtatta, hogy nem lesz baj.

A „tyúkbelesek” kicsiny csapata a szétszéledő nyugdíjasok között vágott utat magának: Kun Józsi vitte a madzagot, Rudolf Laci középen a bogokat csomózta ki, MikPet pedig hátul biztosított, nehogy valaki melegében szétrúgja a fáradtságosan kiépített vonalat. A két madzagról feketén-fehéren kiderült, hogy együtt épp elég hosszúak, ez a gond tehát megoldódott.

Ekkor jött az újabb: MikPet mondta, hogy kéne valami telefonos elosztó, amibe a tyúkbelet és a gépből kijövő madzagot bele tudjuk dugni. Ilyen nem volt kéznél, ezért Rudolf Laci gyorsan elugrott szerezni egyet. Az egyszem műszaki boltban komplett telefonokat lehetett kapni, de kiegészítőket nem. Illés Béla helyi vállalkozó segítette ki a csapatot, s ajándékozta meg az egyesületet egy elosztóval.

Amíg Rudolf Laci beszerző körúton volt, s Teodor megitta a Szász sörözőben a soros kávéját, MikPet és Kun Józsi a laptop és a projektor közötti kapcsolatot próbálta feléleszteni. DOS alatt még volt kapcsolat, a Windows elindulása után viszont a vetítő nem érzékelte az inputot. Próbálkozások, telefon ide-oda, de a projektor csak nem akarta megadni magát. Fél öt is elmúlt, mikor a Budapestről hazafelé tartó Földi Pistit sikerült elérni mobilon: a laptop „titkos” billentyűkombinációjának megismerése után oldódott Kun Józsi feszültsége, s a falon végre megjelent a hatalmas kivetített gép.

Most már csak a telefonos kapcsolat mondhatott volna csődöt, de Várdomb után már nagy meglepetés nem érhette a csapatot: csupán a telefonszámot kellett kijavítani, s a képernyőn illetve a falon már láthattuk előbb a Terra, majd a később a CsaTolna honlapját - sulinetes sebességgel. 16 óra 50 perckor már minden készen állt a kezdésre, s a közönség is szép számmal gyülekezett.

A hallgatóság soraiban 4 felnőtt, 4 középiskolás és 20 általános iskolás foglalt helyet. Pontban 17 órakor Rudolf Laci házigazda minőségben - a helyi Cikádor TV kamerája előtt - köszöntötte a megjelenteket. A CsaTolna Egyesület rövid bemutatása után MikPetnek adta át a szót, akinek a testvére mellesleg a helyi általános iskolában tanít.

MikPet csak az utolsó pillanatban ugrott be, a CsaTolna honlapján meglévő, a művészetekről szóló előadása azonban kéznél volt. Előadás közben Kun Józsi kezelte a gépet, aki megpróbálkozott a sajtlistára való levélküldéssel. A rendszergazda által beépített „védelem” működött, mert megjelent egy üzenet: a levél nem biztos, hogy a listára kerül! Nem is került - a csatolnások helyett Brazíliából érkezett válasz, igaz nem erre a levélre.

MikPet félórás előadása után Kun Józsi kb. hasonló időtartamban az Internet egyéb praktikus felhasználási területeit ecsetelte és mutatta be a jelenlévőknek. Beszélt az üzleti lehetőségekről, a tőzsdéről és egy internetes bankról. A vonal nem volt teljesen tökéletes, ezért egyes linkek csak többszöri próbálkozásra (vagy akkor sem) töltődtek be, de kiakadás egyszer sem volt.

18 óra előtt néhány perccel Teodor vette át a szót és tért rá egy kis csevegésre. Épp ideje volt, hisz CCapo már türelmetlenül várta bejelentkezésünket. Utólag kiderült, egy-két perccel Teodor bejelentkezése előtt lépett ki a Kvantum Társalgóból. Ott volt viszont Pipás, aki telefonon érdeklődött, hogy állunk? Ehhez azonban ki kellett lépnie a hálóból, hiszen csak egy telefonvonala volt, így csak kis késéssel tudott reagálni a gépet kezelő MikPet kérdésére. A beszélgetés archívált szövege itt megtekinthető.

Az Index Törzsasztalának megismerése és hosszas tanakodás után Rudolf Laci tanácsára Petyus alias MikPet az egyik topichoz az alábbi bölcs hozzászólást tette: „Már láttam olyan embert, aki látott ufót.”

Fél hét előtt néhány perccel rövid technikai szünetet tartott a csapat. Kun Józsi és MikPet elköszönt a lelkesen kitartó közönségtől, s Teodor vette át ismét a szót: humoros elemekkel bemutatta, milyen egyszerű a HTML programozása.

Az utolsó negyedórában Rudolf Laci a gyerekek által leginkább várt témáról, az internetes játékokról mesélt, miközben illusztrálásként fiatalabbik lánya, Kata megmutatta a többi gyereknek, mit tud a hőse illetve tevéje. Bár lett volna igény további netezésre, 19 órakor be kellett fejezni a vándorcirkuszt, már csak azért is, mert fél nyolckor a felnőtt táncosok vették át a terepet.

Gyors összepakolás után a Trabant Szekszárdra repítette Teodort, házhoz szállítva egyúttal MikPethez és Pipáshoz a berendezést. Bejött tehát Teodor jóslata és Rudolf Laci optimizmusa: az előzetes nehézségek ellenére jól sikerült vándorcirkuszt tartott Bátaszéken a CsaTolna négy fős csapata! Ha állófogadás nem is volt, egy kis üdítő, illetve nápolyi csillapította a szomjat és az éhséget.

Bitekbe verte: Rudolf Laci
Netre szabta: CCapo