CsA: Megújulókról, a kiegyensúlyozott tárgyalás érdekében

  • Magam is támogatom a hazai energiamixben már túlzott mértékben eluralkodott és közel 90%-os orosz függőséget jelentő földgáz visszaszorítást, a környezetet és klímát tönkretevő, legtöbb széndioxidot kibocsátó szén/lignit tüzelés minél nagyobb mértékű kiváltását.

  • Vallom, hogy ennek egyik fontos és szükséges eleme a megújuló energiaforrások - így a nap, szél, föld melege, hullámok, biomassza stb. - fokozottabb alkalmazása. Ne higyje ugyanakkor senki, hogy ezek minden problémát egy csapásra megoldanak, önmagukban elegendő és olcsó megoldások.

  • Az energiaellátást egy hármas követelményrendszer mentén szokás vizsgálni: (1) ellátásbiztonság, (2) versenyképesség, (3) környezetterhelés.

  • Ellátásbiztonság. Ha a Nap nem süt, gond lehet a naperőművel. A Nap mifelénk üzembiztosan nem süt éjszaka, de gyakran nappal sem, és télen még kevesebbet, mint nyáron. Nézzük a Magyarországon havonta jellemző napsütéses órák számát rendre januártól decemberig:
    57, 83, 136, 187, 253, 267, 297, 278, 202, 139, 63, 40.
    Ez összesen kb. 2000 óra/év, azaz a teljes idő mintegy 23%-ban süt a nap.
    Vegyük a szelet. A statisztikai adatok szerint a hazai szélerőművek beépített teljesítménye 16-17%-ban használható ki elsősorban a szélcsend, alig lengedező szellők vagy a túl erős orkánok miatt.
    Alaperőművi blokkok ugyanakkor az idő 86-93%-ban termelőképesek. Némi hatásvadászattal tehát azt mondhatjuk, hogy megsüthetjük a naperőművünket, fújhatjuk a szélerőművünket.
    Ezek az erőműtípusok bizonyos hányadon felül (becslések szerint a mai magyar viszonyok közt ez 200-300 MW összteljesítmény) probémákat okoznak a villamos energia rendszer rugalmasságában, szabályozásában is, ráadásul a hiány és a többlet kezelése is nehézkes. Ilyen célra ideális lenne például a szivattyús-tározós erőmű, de ennek legfőbb ellenzői pontosan a megújulókat legnagyobb erővel propagáló zöldek.
    A geotermikus erőmű kevéssé mutat szezonális vagy más időbeli ingadozásokat. Tengeri hullámokat hazánkban munkára fogni egyelőre nem túl reális várakozás.
    Eddig igazán csak a biomassza (fa, mezőgazdasági hulladék, energiafű stb.) elégetése terjedt el vagy van terjedőben. Úgy tűnik, hogy folyamatosan ellátható tüzelővel, de vannak nem túl pozitív másodlagos hatások is (pl. a Mohácsi Farostlemezgyár nyersanyaghiánya a Pécsi Hőerőmű egyik blokkjának fatüzelésűre állítását követően).

  • Versenyképesség. Naperőműben, szélerőműben termelt villamos energia kötelező átvételi ára 2008. januártól egész nap 26,46 Ft/kWh, függetlenül az igények csúcs-, völgy-, mélyvölgy időszakától. Összehasonlításul: tavaly a szabadpiaci árak 12,30-15,60 között mozogtak, a paksi ár 9,43 Ft/kWh volt. A "zöld áramár" támogatása tehát jelentős, és a különbséget is természetesen a fogyasztó fizeti meg. Szakemberek kételyüket fejezik ki, van-e ennek értelme ilyen megújuló hányadnál és ilyen mértékben.
    Egyre többen állítják azt is Európa szerte, hogy az energetikai célú mezőgazdasági termelés termőterülelet von el az élelmiszer előállítástól és közvetve felhajtja az élelmiszer árakat, vagy a máris megfigyelhető drágulási trend egyik összetevőjét képezi.
    Nemrég elhalt az egyik legígéretesebb hazai geotermikus projekt. A MOL Zala-megyei Iklódbördöce mellett tesztelt kútjai nem adnak elég hévizet ahhoz, hogy azokra a jelenlegi makrogazdasági és műszaki feltételek mellett gazdaságos geotermikus erőművet lehessen építeni.

  • Környezetterhelés. Nincs olyan energiaforrás, villamos- vagy hőenergiatermelési mód, amelynek ne lenne káros környezeti hatása. A kérdés csak e hatások mértéke, viselhetősége.
    A szélerőműveknek nincs károsanyag kibocsátásuk, de egyéb hatásaik vannak: zaj (pl. Kulcs községben lakóknak a bíróság kártérítést ítélt meg); látvány (vonzza a tekintetet, fejfájást, idegrendszeri zavarokat okozhat, negatív esztétikai benyomásokat kelthet); villódzás. Nem tisztázott teljesen az ember által nem hallható infrahang káros hatásának mértéke sem. Tény a rosszul, vonulás útjába telepített szélkerekeknél a madár- és denevérpusztulás.
    A napenergetikai technológiák magukban alapvetően tiszták. De pl. a félvezető alapú napelemgyártásnál mérgező arzén illetve kadmium anyagokkal dolgoznak, és a szilícium por belélegzése is okozhat jól ismert ipari ártalmakat. Mindazonáltal ezek modern technológiákkal, munkavédelmi eszközökkel kezelhetők. Nagy gyűjtőtükrös rendszerű naperőműveknél a fajlagos területhasználat és a vadvilágra gyakorolt hatás lehet kedvezőtlen. Igazából a napenergia hasznosításnak területileg elosztva és rásegítő jelleggel lehet komolyabb létjogosultsága, így a belőle származó környezetterhelés sem jelentkezik koncentráltan.
    A geotermikus energiát jellemzően a földből felhozott víz vagy gőz közvetíti. Ez különféle sókat és gázokat (metán, kénhidrogén, radon stb.) is fölhozhat, amelyeket lehetőség szerint le kell választani, kezelni, esetleg tárolni. A légszennyezés vagy élővizek szennyezése külön odafigyelést igényel, különösen nyílt ciklusú felhasználás esetén, amikor nincs visszasajtolás a talajba, kőzetbe.
    A biomassza elégetése ugyan szintén klímaváltozás irányába ható CO2 forrást jelent, de annyiból jobb a fosszilis tüzelőanyagok égetésénél, hogy nem mérlegen felüli folyamatos plussz forrás, hanem a biomassza újratermelődésekor abba visszaépül. A biomassza alapú tüzelő szállítása az erőművekhez (kamionforgalom, útrongálás), a szemétégetéssel kevert alkalmazásától, füstgázoktól való félelmek - akár mesterségesen generáltak, akár megalapozottak - népszavazással megakaszthatnak ilyen projekteket, lásd a legutóbbi békési esetet.

    Igyekeztem egy bizonyos energiatermelési módra (nukleáris) minél kevésbé kitérni, de a cél a zöldektől eltérően nem az agyonhallgatása volt. Egyszerűen nem akarom, hogy úgy tűnjön, én küldetéstudatosan ezt tolom előre, és csak ezt tartom egyedül üdvözítőnek. Az atomenergetika taglalása a fenti hármas szempontrendszer szerint szintén megtehető, ráadásul elég meggyőző eredményre vezet, de ez már egy másik történet.

    Jelen szösszenethez legalább 10-15 link lenne csatolható, de nem tettem. Akit érdekel, forrásaimat vagy hasonlókat maga is könnyen megtalálhatja.

    08.03.23.

    Vissza.