A beregszászi római katolikus templom Kárpátalja legjelentősebb gótikus emléke.
Sokan mondják, hogy az európai kultúra addig tart, ameddig a gótikus katedrálisok húzódnak. A beregszászi templom is ilyen peremzónában feküdt. Északkeletre már egy másfajta kultúra felé nyílt út. Beregszász a szabad királyi városok közt is a legszélső volt. Helyzete és szerepe is egy kicsit Brassóra emlékeztetett. Aki a középkorban Brassót vagy Beregszászt "kifelé" elhagyta, biztos lehetett benne, hogy hamarosan kilép a nyugat európai kultúrkörből. A Brassóval való összehasonlítás abból a szempontból is helytálló, hogy itt is II. Géza, majd IV. Béla által letelepített hospesesek (rajnai szászok) hoztak létre várost. A középkori virágzás után, az 1566-os tatárdúlástól kezdődően a város sokat vesztett jelentőségéből, és a történelem viharában a szászok is eltűntek.

A mai templom háromhajós gótikus csarnoktemplom. Építésének kezdete még II. Géza idejére tehető, de az akkori épületből ma már semmi nincs meg. A mostani templom Zsigmond uralkodásának idejéből származik. Később a templom többször leéget sőt évszázadokig romosan állt. A templom felújítására a Schönborn grófok alatt került sor 1837-46 közt. Ezt a XIX. sz második felében egy neogótikus átalakítás követte, amit követően a belső kifestés is elkészült. A templom berendezése is neogótikus stílusú. A templom előtt nemrégiben Szent István szobrát avatták fel.

Az egykori Bethlen-kastély, helyi nevén Gróf-udvar. Az épület elődje valószínűleg a XVI. században készült udvarháznak. Amikor 1625-ben Bethlen Gábor, majd Rákóczi György a várost megszállva Erdélyhez csatolták Beregszászt, ez az épület volt az uradalom központja. Ezt a szerepet töltötte be a Schönborn grófok alatt is, akik az épületet a XIX. század elején a mai formára átalakították.

A kaszinó 1917-ben épült szecessziós stílusban. Figyelemre méltó épület. A Csehszlovákia alatti időszakban is a helyi magyar értelmiség gyülekezőhelye volt. Itt látták vendégül Kosztolányi Dezsőt és Móricz Zsigmondot is. A legutóbbi időkig Arany Páva néven étterem működött az épületben.

Az egykori megyeháza épülete. Beregszász volt a hagyományosan Bereg vármegye székhelye. Két jeles középülete idézi fel a vármegyeszékhelyi múltat: A képünkön bemutatott vármegyeháza, és a a sétáló utcává átalakított főutcán lévő Törvényszéki Palota. A vármegyeháza épülete 1880 körül nyerte el mai alakját, helyi hagyomány szerint Ybl Miklós tervei alapján. A Törvényszéki Palota historikus stílusú hatalmas épülettömbje nagyon lerobbant állapotban várja a felújítást. Állítólag a nemrég megalakult Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola költözik majd az épületbe.