Amikor már a "nyitrai fejedelem", a fehér üstökű vén Csák Máté sem dacolt a királlyal, legtekintélyesebb hívei rohantak őt hódolatukkal kiengesztelni, hogy birtokaikat megtarthassák. Közöttük volt Zách Felícián is. Károly Róbert eleinte megtűrte, majd fokozatosan félreállította őket. Amikor Felíciánra is sor került, ő merényletet kísérelt meg a királyi család tagjai ellen, Visegrádon, az ország szívében! Miért rántott kardot? A monda szerint a lánya becsületéért.

A király "midőn húsvét napján ebédhöz ült volna mind feleségével, gyermekeivel; egyik szolgája, Felícián nevű, az asztalhoz szolgálván kirántá dákosát, és a királyhoz vága; de a király megvoná magát, és csak a jobb kezét megsértheté egy kevését; aztán a királyné-asszonyhoz vága, de jobb kezén négy ujját vágá le; azután a gyermekekhöz kezde; de a gyermekeknek doktori támadásának ellene: és míglen azok veszédének az Felícián gyolkossal, kiszalladának a gyermekek. Mikoron ... konca hánnák Felíciánt, és a király a Felíciánnak a fejét alláküldené Budásra, és ott feltevék a perengérre; a többi tagjait mind széllel küldezé Magyarországba." (Heltai Gáspár Krónikájából)

A király bosszúja szörnyűséges volt. Felícián egész nemzetségét kiirtatta.

forrás: Walter Mária: Történelem a középiskola II. osztály számára. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1987.