Az evezésről, mint versenysportról
|
|
Az evezésről, mint versenysportról
|
Nemrégiben a Spektrum televízió Sportlexikon műsorában volt egy rövidfilm, amelyben az evezős sportágat mutatták be. Mivel 1971-1976 között e sportágat versenyszerűen űztem - mint kormányos és evezős is -, ezért nagyon megörültem és rögzítettem néhány képet. A következőkben egy rövid áttekintést szeretnék adni a sportágról, a versenyhajókról.
Az evezős sportág
1715 óta versenysport és az 1900-as párizsi olimpián már szerepelt a műsorszámok között (egy archív kép az 1928-as amszterdami olimpia kormányos kettes versenyszámának finiséről). Szabadban űzhető, a test teljes izomzatát megmozgatja, komoly technikai tudásra van szükség, egyszóval ideális sportág.
Váltott- és párevezős hajók vannak, ami azt jelenti, hogy a versenyzők egy-vagy két lapáttal eveznek. A menetiránnyal háttal ülnek a versenyzők (kivéve a kormányost, ha van) és a lapátokon keresztül teljes testi erejükkel hajtják a hajót.
8 számban rendeznek versenyeket. 3 párevezős és 5 váltottevezős hajóegység van.
A párevezős egységek: egypárevezős (szkiff), kétpárevezős (dubló) és a kormányos nélküli négypárevezős.
Váltottevezős egységek: kormányos nélküli kettes (non kox perror), kormányos kettes (kox perror), kormányos nélküli négyes, kormányos négyes és a nyolcas (mindig kormányossal).
A sportágnak férfi és női szakága van, mindkettő olimpiai sportág. 1968-ban a mexikói olimpián férfi kormányos nélküli négyesben Melis Antal, Csermely József, Sarlós György és Melis Zoltán ezüstérmes lett. Ők az a bizonyos ezüstnégyes, a magyar evezős sport eddigi legnagyobb sikerének kovácsai.
Bronzérmet szerzett az 1908-as IV. londoni olimpián kormányos nyolcasban a Klekler A., Haraszthy Lajos, Szebenyi Antal, Éder Róbert, Hantzinger A., Váradi Jenő, Wampeitch T., Kirchknof Ferenc, Vasko K. összeállítású egység, illetve szintén Londonban az 1948-as XIV. olimpián kormányos kettesben a Szendey Antal, Zsitnik Béla, Zimonyi Róbert összeállítású hajó.
A versenytáv 2000 m, állóvizi, kijelölt (kibólyázott) pályán, amely lehet egy tavon, folyó holtágán, de lehet mesterségesen kialakított csatornában is. Magyarországon mesterséges pálya például a szegedi, Maty-éri gróf Széchenyi István evezős és kajak-kenu pálya, de a Velencei tavon az M7-es autópályához közel a tóban kialakított természetes versenypálya van.
Néhány szó a hajókról. Régebben fából (pl. cédrus), ma már szinte kizárólag műanyagból készülnek. Nagyon könnyűnek, de igen erősnek kell lennie. Az egypárevezős akár 14 kg is lehet és a nyolcas sem éri el a 100 kg-ot.
A hajók jellegzetességei: aluminiumból vagy fémből készült villák a műanyag tulipánokkak a lapátok számára, gurulóülés vezetősínnel, lábtartó (cipővel egybeépítve), zárt légszekrények, kormánylapát (kormányos nélküli egységekben valamelyik versenyző lábtartója van kialakítva a kormány mozgatásához). Az egy- és kétpárevezősnek nincs külön kormánylapátja.
A lapátok régebben fából, manapság szénszálas műanyagból készülnek. A lapát nyélből és tollból áll. A villához való csatlakozást a bőrözés (ez is műanyag manapság) és a bilincs szolgálja. A párevezős lapát 2,98-3 m hosszú és kb. 2 kg. A váltottevezős lapát 3,80-3,85 m hosszú és kb. 4 kg.
Az evezés tanulását a párevezéssel érdemes kezdeni, a váltottevezés elsajátítása több időt igényel. A versenyhajók eléggé labilis jószágok, ezért elég sok időbe telik biztosan megülni a hajót és billegésmentesen haladni. Rengeteg technikai feladattal lehet elsajátítani a hajóbiztonságot. Mivel csak a szkiff egyéni hajó, nagyon fontos a csapathajók legénységének kialakítása, együttes munkájának összehangolása. Több év alatt lehet igazán jó egységeket létrehozni, ahol mind technikailag, erőnlétileg és mentálisan is összecsiszolhatók az egyes sportolók.
A csapathajókban a versenyzőket a hajó orrától kezdődő számozással szokták jelölni. Ennél fogva a legmagasabb számú versenyző (pl. a nyolcasban a 8-as) az ún. vezérevezős, aki meghatározza az evezés tempóját. Hozzá kell igazodnia a többi versenyzőnek. Ő az, aki érvényesíteni tudja a verseny alatt alkalmazott taktikát, de nem árt, ha emberileg is vezéregyéniség tud lenni.
A kormányos egy szükséges kellék, aki az edző "kinyújtott keze". A szabályok szerint 50 kg súlyú lehet. Nyilván senki nem akar ennél több "pótsúlyt" magával vinni, ezért a kormányosok általában apró termetű, nagyszájú egyének. Ez utóbbi tulajdonság itt egyáltalán nem hátrány, hisz mind az edzések, mind a versenyek alatt neki kell a csapatot irányítani, buzdítani, a taktikai utasításokat kiadni és nem mellékesen még a hajót kormányozni. Nem is olyan egyszerű ám egyenesen menni, főként ha a kormányos előtt 8 "hústorony" tépi a vizet...
Végül néhány link érdekesebb evezős, illetve sport témájú oldalakra:
