Nyomtatott változat: Nyelv*Infó, A nyelvtanárok lapja, XI. évfolyam, 2003/1 szám, Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár
Orosz nyelvű előadás diái (345 kB)

E rövidke írás aktualitását több dolog adja. Mostanában kevésbé érhető el a korábban megszokott formájú (könyv, folyóirat, tv adás) orosz nyelvű információ. Ugyanakkor számítógépnél ülve egyre bővebb terjedelemben, szinte azonnal és viszonylag olcsón juthatunk hozzá az orosz nyelvű tartalomhoz a világhálóról. Érdeklődő magyarok számára ennek módjáról nemigen lelhető fel túl sok új tipp vagy ötlet. Ami van, jobbára már több éves [1], [2], de mivel itt száguldó iramban fejlődnek a lehetőségek, frissebb ismertetésük talán nem haszontalan. Alább arra adnánk javaslatokat, hogy milyen eszközökkel, honnan indulva deríthetők fel a szinte végtelen információs világóceán orosz beltengerei, öblei.

Az első probléma a cirill betűs szöveg megjelenítése szokott lenni. Ez egyre kevésbé gond, mert a mai jobb böngészők – és nagyon aláhúznám, hogy korántsem csak a piacvezető MS IE program, hanem a Netscape, Mozilla, Opera vagy más is – boldogulnak igen sokféle betűvel. Nem jönnek zavarba a cirill, görög, arab, japán, koreai vagy más írásoktól sem (ha nincs alapesetben beépítve a támogatás, akkor néhány kiegészítő program letöltésével és munkába állításával ilyesmi hamar megteremthető, lásd pl. az örmény esetét [3]). A cirillt általában „gyárilag” tartalmazzák a böngészők és a jól szerkesztett lapok kódolását legtöbbször automatikusan felismerik. Többféle cirill kódolás létezik ugyanis. Ilyen az ISO-8859-5, KOI8-R, KOI8-U, Windows-1251, IBM 866 kódlap, Mac stb., de ezek részleteiben most nem érdemes elmélyedni. Ritkán előfordul, hogy valami latin betűs zagyvaság jelenik az orosz szöveg helyett. Ekkor általában a lap szerzője a hibás: nem adta meg a láthatatlan fejlécben a kódolást. Böngészőnkben végigpróbálgatva a megadott cirill kódolási lehetőségeket (ezek a Nézet => Kódolás vagy Karakterkészlet => Cirill menüpontoknál kaptak helyet) előbb-utóbb rálelünk a megfelelőre. Persze ha visszaváltunk magyarra, célszerű ezután visszaállni az automatikus kódlapra, mert ékezetes betűink is néha cirillben jelenhetnek meg.

Egy kicsit bajosabb latin billentyűzeten írni oroszul, de nem lehetetlen. Csak akkor éri meg egy további klaviatúrát venni és szabványos orosz beállításokra áttérni, ha nagyon sokat – pl. könyvet – írunk. Több más út is létezik, amihez vagy gépünkön teremthetjük meg a kiegészítő képességeket, vagy internetes eszközöket is igénybe vehetünk:

• Pár oldal beviteléhez gyors, kényelmes átállítást ad egy kis letölthető program [4]. Lényege, hogy a cirill betűk lehetőleg az azonos hangértékű latin betű billentyűjét lenyomva (ilyen pl. az „M” vagy „O”) jöjjenek elő, a latinban nem szereplőket pedig könnyen megjegyezhető módon rendezi el (Э az É helyén, Я az Á helyén stb.).
• Néhány szótól a bekezdésig terjedő szöveg átalakításához használhatjuk a balti államok orosz nyelvű DELFI portáljain található ún. „Detransliterátort” [5]. Itt egy internetes lapon az ablakba latin betűkkel kell beírni az orosz szöveget, majd gombnyomásra cirillé alakítani. Onnan kivághatjuk és más alkalmazásba illeszthetjük. A szabályok a fentihez hasonlóak: amennyire lehetett, mindent “a maga helyén” hagytak, másokat így kell beírni: Ж – ZH / Ч – CH / Ш – SH / Щ – SCH / ь – ' / Э – -E / Ю – JU / Я – JA stb.
• Rögtön a keresősorba is írhatunk az egérrel egy JavaScript alkalmazás segítségével. Egy ilyen virtuális klaviatúrán kell kattintgatni [6]:

Mivel most már tudunk olvasni és írni, hozzákezdhetünk a kereséshez. Ehhez, mint ismert, az Interneten kereső gépeket és egyre szűkülő témákra szétágazó katalógusokat használunk. Az alább kiragadott és röviden bemutatott három legjobb orosz kereső portál között hatalmas a versengés. Ami ugyan kedvez a szolgáltatás minőségének, de elnyomja az olyan kisebb kezdeményezéseket, amelyek mögött nem áll komoly tőke, vagy neves személyiség.

Yandex – vagy az ő sajátos kevert írásmódjával Яndex (http://yandex.ru/).

Nemrég, 2002. szeptemberében lett 5 éves, az egyik legnépszerűbb portál. Az orosz tartalmak megjelenésének első nagy "boom-ja" során tűnt fel, magára vonva a figyelmet azzal, hogy jóval nagyobb pontosságú találatokat produkált, mint konkurensei. Míg mások többször is megjelenítették ugyanazokat a találatokat és kizárólag a pontos kifejezésre kerestek, addig a Яndexbe már akkor be volt építve a találatok szűrése és az orosz nyelv morfológiai rendszerét is sokkal jobban figyelembe vette [7]. Hozza pl. a keresőszó többes számú vagy mellékneveknél más nemű formáit is. A keresés történhet a keresőszavakat összekötő logikai operátorokkal (és, vagy, nem), lehet pontos kifejezésre keresni, kijelölni a feltétlenül megtalálandó szavakat, tudjuk a keresést időszakra, címtartományra, szolgáltató gépre stb. korlátozni. A Яndex idővel tematikus alportálok sorát jelentette meg. Egyebek közt hírek, áruk, képek keresését is lehetővé teszi, katalógusa van, lexikonokban keres, szótárat, címtárat tartalmaz, szakértői tanácsokat ad, mutatja a pár percen belül kezdődő tv műsorokat, időjárást, valuta árfolyamot és még töméntelen más dolgot.

Rambler (http://rambler.ru/)

A Rambler 1996-ban elsők között indította a Runet-en (mert így hívják az orosz Internetet) szolgáltatásait. Idővel kissé lemaradt, de 2000-ben új keresőmotort kapott. Azóta találatai a korábbiaknál pontosabbak, kezelése kényelmesebb, eredményei teljesebbek, aktuálisabbak. Ma már megtalálja a “человек” kérdésre a “человеком”, “человека” sőt a “люди” formákat is. Keresője mellett orosz nyelvű lapok közti népszerűségi rangsort és osztályozást is üzemeltet, százas listájába bekerülni komoly presztízst jelent. Napi 3,5 millióan látogatják, havi átlagban az összes orosz Internet felhasználó 60-70%-a ellátogat ide. A FÁK országaiban szolgáltató 48 ezer gépet folyamatosan több robottal pásztázza, 12 millió dokumentumot tart frissen indexében.

Aport (http://aport.ru/).

A kezdőlapról kereshető weblapok szövege, vásárláshoz támpontok, állás, mp3 zene, hírek, képek, enciklopédia. Sőt társ is, azaz ismeretségek köthetők. Külön ki kell emelni az ún. referátumok keresését – ez valójában egy sok tízezres (felső)oktatási dolgozattár. A lusta de ügyes diák pár óra alatt tud igényes dolgozatokat méretre szabni, összefércelni az itteni anyagból. Persze lebukhat, ha a tanár is ismeri, és használja a tárat.

Melyiket ajánljuk? Mindet, mert kicsit mást találnak, jól kiegészítik egymást. Egy táblázatos összevetésben áttekinthetők szolgáltatásaik [8].

Megjegyezzük még, hogy a világ jelenlegi legjobb internetes keresője, a kaliforniai Google is már egészen jól megtanult oroszul. Ha oroszul kérdezzük, oroszul is ontja a releváns – fontos és a kérdésre válaszoló – találatokat, a legértékesebbeket ráadásul találati listája élén. Aki nem hiszi, győződjön meg róla! Google (http://google.com/).

Az orosz nyelvű tartalomban keresni nem csak oroszországi keresőkkel lehet és érdemes. Gondos kezek már összegyűjtötték a volt Szovjetunió összes utódállamában működő egyéb keresőket és  katalógusokat is [9].

Kapcsolódó lapok