Az internetes levelezésről
Erlich János
változatának fóliái itt elérhetőek.
Levél, e-mail, imél, emil, villanylevél
A legtöbb ember amikor az Internettel kapcsolatba kerül, mostanság rendszerint a webbel találkozik elsőként, így sokak képzeletében az Internet egyenlő a webbel. Nos ez koránt sincs így, egy sor más szolgáltatás található a világhálón, de ezek közül talán a legfontosabb az elektronikus levelezés. Gondoljunk arra, hogy egy új internet-előfizetéskor a szolgáltató levélben köszönti új felhasználóját és később is ez a kapcsolati mód lesz a leggyakrabban, legáltalánosabban és legolcsóbban használt, az interaktív kapcsolatok közül. Az elektronikus posta vagy "e-mail" nem más, mint a személyes kommunikációs csatornánk a Hálózat világához.
Általában az elektronikus levelezést az emberek "csak úgy" elkezdik használni, azonban kiemelt fontossága
miatt mégis érdemes néhány szót ejteni róla. Sok kellemetlenséget, sértődést netán veszekedést előzhetünk meg,
ha már a kezdet kezdetén megismerjük a levelezés működését, tisztába kerülünk a levelező programok
alapbeállításaival és megismerkedünk az internetes levelezés viselkedéstanával, etikettjével.
Az elektronikus levelezés sok tekintetben szinte azonos a hagyományos postai levelezéssel, de a sajátos technika, technológia miatt jónéhány dologban különbözik is attól. Hasonlóan a hagyományos levélhez itt is használunk megszólítást, megtöltjük tartalommal, feldátumozzuk, aláírjuk, borítékba tesszük, megcímezzük, majd postára adjuk. E feladatok egy részét ugyan átveszik tőlünk a levelezőprogramok és a technika a hagyományos levélhez képest több lehetőséget biztosít, de az analógia tagadhatatlan.
A levelezőprogramok külsőjükben nagyon különbőzőek lehetnek, ezért nem is szeretnék egy program
mellett leragadni, inkább általánosságban szólok a programok beállításáról és a levél részeiről.
A látható levélfej
A levelező programok sok esetben a levélfej egy részét eltakarják előlünk, azonban a legtöbb esetben a következő sorokat láthatóvá teszik (fogadó oldalon a "Bcc:" sorok kivételével).
From: Gipsz Jakab <gjak@now.here.net> (Küldő) To: Cement Taszilo <tace@vala.hol.com>(Címzett) Cc: Tegla Helen dr. <tehelen@mashol.org> (Kapja még) Bcc: joo.jozsef@otthon.lesz.ma (Rejtetten kapja még) Subject: Beszamolo a toparti kirandulasrol (Tárgy)
A fenti sorokat levelünk elküldése előtt be kell irnunk a levelezőprogramunk megfelelő mezőibe ahhoz, hogy levelünk elérhessen a címzettekhez és azok a "kinyitás" előtt már tudhassák, hogy kitől, milyen téma kapcsán kapták a mailt. Ezekhez az informácókhoz a levelező programunk még tesz kiegészítéseket és azzal együtt jut el a levél a címzetthez
Látjuk a postai levél borítékjának megcímzésével az analógiát (bár az elektronikus levél esetében nem ezt nevezik borítéknak).
A levéltest
Ismét a hagyományos levélhez hasonló felépítést látunk.
Az elektronikus levél is tartalmaz megszólítást, tagolt levéltestet, elköszönést, aláírást.
Az e-mail-ek -mint a képen látható- sok esetben tartalmaznak ún. signature-t, erről majd az etikett címszó alatt ejtek néhány gondolatot.
Levélkezelő, beállítása
Ahhoz levelezőprogramunk megfelelő levélfejet készítsen, valamint levelünk teste mások által is jól olvasható tartalommal kerüljön továbbításra, kliensünket (levelező programunkat) be kell állítani a használatba vétel előtt. Ezen beállítások egy része sok esetben operációs rendszer szintjén történik, míg más levelezőknél az operációs rendszer beállításaitól függetlenül be kell állítani.
Küldő címe (From:)
Válaszcím (Reply-to:)
Dátum, Időzóna (TZ --- UT, CET, CEST, GMT+1, GMT+2, +0200 )
Küldemény típusa, kódolása (plain-text/us-ascii, ISO-8859-2, QP, CP-1250, html, stb.)
Titkosítás (PGP, stb. --- alapértelmezésben ne használjuk!)
Válasz előtag (Re:, RE:, Vá:, AW:)
Idézés jelzőkaraktere ("> " )
Sürgősség (Precedence: normal, list, bulk, stb.)
Egyéb beállítások - névjegy, díszítőelemek, stb. --- alapértelmezésben ne használjuk!A jól beállított levelezőprogramunkkal megírt levelünket most már elküldhetjük. Az elküldés menete az internet kapcsolatunk megvalósításától függően változó, de annyi bizonyos, hogy innentől közvetlen emberi beavatkozástól mentesen szerverprogramok, kiszolgálók, démonok továbbítják levelünket a címzett postaládájába, jól meghatározott szabályok alapján.
Démonok, szellemek, ügynökök
MDA - Mail Delivery Agent - Levél kézbesítő ügynök (levelező kliensprogramok pl: mutt, pmmail, outlook),
MTA - Mail Transfer Agent - Levéltovábbító ügynök (sendmail, qmail, exim, stb.),
RFC - Request For Comment (RFC-822, RFC-2045-49, stb.)
Az MTA-k sok esetben önállóan is "írnak" válaszlevelet, ha valamilyen fennakadás támad levelünk kézbesítésében. (pl. rosszul címeztük meg a levelet, vagy hálózati hiba állt elő). Ezeknek a leveleknek rendszerint a feladó mezőjében a MAILER DAEMON nevet olvashatjuk, általában angol nyelvűek a levelek és rendszerint nem kell rájuk válaszolni, csak tudomásul venni.A nem látható levélfej
A nem látható levélfej is a legtöbb levelezőprogramban láthatóvá tehető, alapértelmezésben azért takarják el, mert olyan technikai jellegű információkat tartalmaz, amelyek nem szükségesek a levél humán "feldolgozásához", de adott esetben -többek között- végigkövethető ez alapján, hogy a levél milyen útvonalon, milyen szervereken keresztül ért el a címzetthez.A nem látható levélfej az idevonatkozó RFC-k alapján tartalmaz kötelező és opcionális elemeket. Az opcionális elemeket implementációtól függően veszik figyelembe a levélkezelő programok, az "X-"-szel kezdődő sorokat azonban egyik program sem értemezi, ezek csupán tájékoztató szerepet töltenek be.
From owner-mintahir@voga.hirkozlo.hu Fri Oct 13 19:06:55 2000 Return-path:
Levelezőlisták, hírcsoportok, (webfórumok)
Mi a levelezőlista?A levelezőlisták olyan fórumok amelyeknek elsődleges kapcsolattartási módja a levelezés és tagjai valamilyen közös téma köré csoportosult emberekből állnak. Ez a közös téma lehet élesen körülhatárolt vagy egészen laza, akár csapongó.
A levelező listák közös jellemzője, hogy a lista címére írt leveleket minden listatag megkapja.
(Pl: a CsaTolna Egyesület tagja is elsődlegesen egy levelező listán tartják a kapcsolatot egymással, ahol az egyesület életével kapcsolatos bármlyen kérdések felmerülnek, míg egy másik -szűkebb körű- listán csak a webmunkával, külső publikációkkal kapcsolatos témákban folyik a levelezés.)Talán nem furcsa, hogy a levelezőlistákat is démonok kezelik. Ezek a démonok a levelező lista gazdagépén futnak, nyilvántartják a listákat, azok tagjait, illetve a listákhoz, tagjaikhoz kapcsolódó beállításokat és gondoskodnak a levelek továbbításáról. A listakezelők képesek ún. digest formában is továbbítani a leveleket a listatagokhoz, valamint képesek archívumot kezelni.
A leggyakoribb listakezelők a listserv, a majordomo és a mailman.A listakezelő démonok a listagazda beavatkozása nélkül is képesek a felhasználókkal való kommunikációra. Amennyiben meghatározott subjectü vagy levél-test tartalmú levelet kapnak, azt parancsként értelmezik, azt végrehajtják, majd egy válaszlevélben megküldik a parancsvégrehajtás kimenetét a címzettnek. A használható parancsok formátuma és lehetséges tartalma implementációfüggő.
A levelezőlisták működésével kapcsolatos automatikusan generálódó leveleket is a démonok küldik szét a listatagoknak.A hírcsoportokat is a levelezőlistákhoz szokták sorolni, bár ezek működésükben, funkcióikban is mások. A hírcsoport működésében leginkább hirdetőtáblához (és az avatatlan szemlélő számára ős-káoszhoz) hasonlítható. A hírcsoportok, hasonlóan a levelező listákhoz, rendszerint egy-egy téma köré csoportosulnak azonban ezeknél a kezelő szerver nem továbbít minden egyes levelet a felhasználókhoz, hanem csak meghatározott ideig tárolja azt és biztosítja a letöltés lehetőségét, viszont egy-egy usenet szerver nagyon sok hírcsoportot kezelhet. A felhasználó a szerverre való bejelentkezés után a hírcsoport, a levél subjectje, vagy más tulajdonsága alapján döntheti el, hogy a levelet letölti-e vagy sem. (A normál felhasználói postafók esetén is rendszerint van lehetőség ennek eldöntésére.) A szerverek általában "relézik" egymás hírcsoportjait, ezzel is növelve a látszólagos káoszt.
A hírcsoport olvasás kliensoldalon is rendszerint különálló programmal történik, bár létezik integrált levelező-hírolvasó kliens is.
Érdekes megvalósítással találkozhatunk a HIX (Hollosi Information Exchange) esetén. Működik usenet formában is és levelező listaként is, ahol a moderált leveleket a listatagok napi digest-ben kapják kézhez.
A webfórum nehezebben kapcsolható a levelezéshez, sokkal inább az irc-hez (Internet Relay Chat) hasonlítható.
Ennél a megoldásnál fórum kezelést egy webkiszolgáló alatt futó segédprogram végzi, kivitelezése, szabályai, megjelenése jelentősen eltér a levelezésétől.Illemtan
Természetesen nem csak a levelező démonoknak kell szabályok szerint eljárniuk, hanem nekünk levelező embereknek is. Különösen igaz ez a listás levelezésre, de a magánlevelezésben is érdemes megfogadnunk néhány alapszabályt. A levelezőlistáknak rendszerint van valamilyen szabályzatuk, ezt -mielőtt egy listára írunk- célszerű megkeresni és ajánlásait szem előtt tartva írni a listára. Ha ilyen szabályzata nincs a listának, akkor tartsuk magunkat a általános "netiketthez".
Magánlevelezésben nincs ekkora kötöttség, azonban ha idegen embernek első alkalommal írunk, semiképpen ne lépjük túl az imént említett netikett határait.
Néhány alapszabály:
- Jól beállított levelezőprogrammal levelezzünk
- Az első levélnél mindig a legegyszerűbb levélformát használjuk
- Cím mezőkben ne használjunk ékezeteket
Az idevonatkozó RFC alapján ugyan van lehetőség az ékezetes levélfej használatára, de az RFC nem teszi kötelezővé a levélkezelők felkészítését erre amódra és az "ékezet nélküli világ" programozói nem is fektetnek rá nagy hangsúlyt.
- Használjuk a magyaros, vezetéknév elöl írásformát
Nem szükséges vesszőt sem kitenni a vezetéknév után. A külföldi (nyugati) levelezők is egyre inkább a "mi" formánkat használják praktikussága miatt.
Ügyeljünk viszont arra, hogy egyéb címzetünk a név mögött legyen (dr., prof. jr., ifj....), mert a címkezelésnél nehézkes az előtagok alapján névre keresni.
- A To: mezőben ne legyen több cím
Erre további levélfej-mezők állnak rendelkezésre, ezeket használjuk: Cc:, Bcc:
A MTA-k ugyan rendszerint korrektül lekezelik, de a kliensprogramok címjegyzék kezelőinek már akadhat problémájuk a többes To: mezővel, amellett, hogy csúnya is a megoldás.
- Az első levélnél lehetőleg ne használjunk ékezeteket a levéltestben sem
- A levélnek _mindig_legyen_ tárgya és az legyen lényegre törő (no subject, none)
- Használjunk megszólítást
a csigalevélhez hasonlóan, azonban gyors egymás utánban történt többszöri levélváltásnál ez groteszkül hat, ilyenkor inkább hagyjuk el
- A levél legyen tömör, de tagolt és visszafogott
- Az idézések (ha idézünk) ne a levelünk végére legyenek beszúrva
Mivel az e-mail esetében bevett szokás, hogy egy-egy gondolatra, mondatra válaszolunk, vállaljuk, hogy inkább forgácsolódjon kissé szét a levél, de ne kelljen ugrálnia az olvasónak a visszaidéés és a válasz között.
Ez a tétel különösen a listás leveleknél igaz és betartandó.
- A kiemelések soha ne csupa nagybetűkkel készüljenek,
ez az internetes levelezésben ordibálást jelent, rendszerint a partnerek NEM VESZIK JÓ NÉVEN.
Ha nyomatékosítani akarjuk mondanivalónkat azt _tegyük_aláhúzással_ vagy *csillagozással*.
- A mosolygók (smiley) használata teljes mértékben elfogadott.
Árnyaltabbá tehetjük levelünket, de vigyázzunk, egy rosszul megválasztott smiley megfordíthatja a leírt mondat jelentését és
akaratunkkal ellentétes hatást válthat ki.:-) :-( 8-) ;-) :-D :-O :-Q (:-( :-I
- Záróblokkunk, signature-ánk ne legyen terjengős (max 4 sor az általában ajánlott)
A hosszú terjengős és netán szellemesnek tartott szignatúra felesleges és többedszeri olvasásra nagyon unalmassá, sőt idegesítővé válik.
- Listán előbb olvassunk (archívumot is!), csak azután írjunk, kérdezzünk
- Levelező listán ne személyeskedjünk (amilyen az adjonisten...)
- Ha támadnak bennünket, inkább váltsunk át magánlevélre
- Magánlevelet listára csak a másik fél engedélyével idézzünk be
Tartsuk szem előtt, hogy a kapott magánlevél tulajdonjoga ugyan a miénk, de szerzői joga az írójáé!!
- Használjuk a szabályos(nak tekintett) idézőtagot
A levelező programokban általában a "kacsacsőr" a szabályosnak tekintett és ezt rendszerint át is színezik, kiemelik.
- Ügyeljünk a csatolt állományok küldésére
Listákon sok helyen tiltott is, de magánlevelezésben is csak nyomós indokkal alkalmazzunk csatolást.
(Sok helyen ki van filterezve a csatolt levelek fogadása, így ne csodálkozzunk, ha nem kapunk választ melléklettel elküldött levelünkre)
- A levelet csak egyfajta formátumban küldjük!
Vannak levelezők amelyek alapértelmezésben a "plain-text" forma mellett a levelet küldik csatolt html formában is. Ezt mindenképpen kapcsoljuk ki. Önmagában a html formát is csak előzetes egyeztetés után használjuk, listán pedig sohasem.
Ezek és sok más hasznos tanács is olvasható az RFC-1855-ben. A netikettnek is nevezett dokumentum magyar fordítása több szerverről letölthető.
- Jól beállított levelezőprogrammal levelezzünk
Reklámlevél, spam, hoax, hamisítás
Szót kell ejteni az elektronikus levelezés néhány árnyoldaláról is.
A kéretlen levelek nemcsak -a papíralapú társaikhoz hasonlóan- feleslegesen tömik ki a postaládánkat, de nekünk kell sajnos értük fizetni (persze a papíralapúakat is mi fizetjük, csak nem ennyire közvetlenül).- Reklámlevél, spam
Többen szinonímként kezelik ezt a két fogalmat, míg mások elkülönítik a kettőt a következő magyarázattal:
- a reklámlevél egy terméket reklámoz, egy szolgáltatásnak, szolgáltatónak próbál ügyfelet szerezni a meghatározott célközönségnek kiszórt levelekkel
- a spam (elnevezése Monty Pyton's Flying Circus egyik jelenetéből ered (Spiced Pork And Ham) ) kifejezést inkább a meghatározott célközönség nélkül, gyakran hamis címről szétküldött levelekre értik. Ezeknek a leveleknek legtöbbször csak az a célja, hogy teszteljék, hogy az adott levélcím működik-e, a "cím kereskedelemben" képvisel-e értéket.
Beazonosítható, ismert címről érkező reklámlevélre esetleg válaszolhatunk, ha a reklámozott termék érdekel bennünket, de spamgyanús esetben még akkor se válaszoljunk, ha kifejezetten erre kér bennünket a levél.
A spamekkel legjobb amit tehetünk, hogy egyenesen kukába irányítjuk őket illetve jelezzük a szolgáltatónknak és majd ő megteszi a szükséges lépéseket a hasonló incidensek megelőzése érdekében. Persze ha eléggé felkészültek vagyunk, használhatunk saját spamkorlátozó megoldásokat is, de semmiképpen ne próbáljunk veszekedésbe bocsátkozni a kéretlen levél küldőjével. Listán mindig hagyjuk figyelmen kívül a reklámleveleket, mert egy sor feleslegesen megíródó levélen kívül más eredménye úgysem lehet a berzenkedésünknek.
- Hoax, átverés, lánclevél
A hoax-levelek jellemzője, hogy valamilyen szenzációsnak tűnő dolgot közöl velünk bizalmasan, vagy egyenesen felhívva bennünket, hogy adjuk tovább a hírt. Nem ritkán pl. egy gyorsan terjedő vírusról ad hírt és igen, ha bedőlönk az átverésnek, ez a levél lesz maga a vírus, aminek a terjesztését valójában mi biztosítjuk.
Az ilyen vírusriasztásos levelek esetében legcélravezetőbb, ha ellenőrizzük az információ hitelességét, de nem egy barátunknál, hanem a vírusirtó cégek weblapjain, vagy hoaxokat összegyűjtő lapokon!
A lánclevél a klasszikus piramisjátékok (van ahol MLM-nek nevezik :-) ) filozófiájára épül, tehát ha olyan tartalmú levelet kapunk amely azt mondja, hogy ha nem küldjük tovább a levelet 432628 pédányban akkor holnap reggelre megdöglik a lovunk, akkor legalábbis fogjunk a gyanút, hogy lánclevelet olvasunk.
Sajnos több esetben találkoztam már olyannal, hogy valaki a legnagyobb jószándékkal beküldött több nagy forgalmú levelező listára hoaxot, lánclevelet. Nos az ilyen eseteket a listagazdák "spamdb"-vel vagy azonnali kizárással szokták honorálni, nem beszélve arról, amit a többi listatagtól kaphat az amúgy minden jószándékkal megáldott, de meggondolatlan levelezőpartner.
- Hamis levelek
Az elektronikus leveleket -hasonlóan a hagyományoshoz- is lehet hamisítani. Ez rendszerint abból áll, hogy a levélfejlécet hamisítják meg, majd egy erre alkalmas levelezőszerver segítségével elküldik azt. A hamis levél szerzője azt hiszi, hogy ezzel a megoldással biztonságban érezheti magát, azonban ez közel sincs így. Mint azt korábban láttuk, a levélfej tartalmazza a küldemény által megtett utat és természetesen az érintett szerverek naplóállományai is rögzítik a továbbított küldemények adatait. Ezek segítségével és a rendszergazdák együttműködésével behatárolható egy-egy levél útnak indítója.
A hamisításnak egy másik -veszélyesebb- fajtája, amikor a levelet útközben "elcsípik", a levéltestet meghamisítják, majd ezt továbbítják. Ebben az esetben a levél kísérőinformációiból már nehéz következtetni a hamisítás tényére, de a jól beállított rendszerek és lelkiismeretes rendszergazdák erősen korlátozzák az ilyen jellegű hamisítások lehetőségét.
Mi magunk úgy védekezhetünk a levélhamisítás ellen, hogy "kényesebb" tartalmú leveleinket ellenőrzőkóddal, titkosítással továbbítjuk. Ez a megoldás azonban levelező listákon semmiképpen nem ajánlható megoldás, hiszen ott bizalmas információt úgysem közlünk, valamint egy listán igen gyorsan kiderül, ha valaki ellenséges tevékenységet folytat.Jó, ha tudjuk és ilyen módon viszonyulunk az elektronikus levelezéshez: a titkosítatlan e-mail, biztonság szempontjából a postai nyílt levelezőlappal egyenértékű. Ezt a hátrányt csökkenthetjük, megszüntethetjük a különböző biztonsági, titkosítási megoldásokkal.
A kezdő internetező -levelező- számára kissé bonyolultnak, nehézkesnek tűnhetnek a fentiek, de a gyakorlatban láthatjuk, hogy az első botladozó lépések megtétele után milyen viharos gyorsasággal válnak ezek a dolgok természetessé, készség szintűvé.
- Reklámlevél, spam