A Heti Világgazdaság 1999. április 24-i számában ad hírt a Bolognai technológiai vásár, a látogatható jövő címmel. A cikk egy tudósítás a Futurshow '99 nevű rendezvényről. A kiállítás egyik pavilonja a Jövő háza. A cikkből ragadunk ki alább néhány részletet, kiegészítve a Futurshow weblap egyes képeivel:
„Ötletes, de mi a haszna?" - kérdezték a bemutatón a feltalálót. Ám Nakase szerint a ketyere nagyon is hasznos, például séta közben vagy vonaton utazva is letölthet magának mindenki néhány szükséges weboldalt, mielőtt beérne a munkahelyére, de igen jól használhatják néhány speciális munkaterületen is. Például a repülőgép-szerelők, akiknek gyakran kell gépkönyvek bonyolult leírását követve dolgozniuk, s ezt most a magukon viselhető számítógéppel könnyen megtehetik, olvassák a leírást, miközben mindkét kezük szabad.
Futurisztikusnak tűnik ugyan, de megjelentek a piacon az úgynevezett házi szerverek (home server). Ezek olyan számítógépek, amelyek valamennyi, a háztartásban megjelenő információ (telefon, video, internet, telefax) tárolására, kezelésére és továbbítására éppúgy alkalmasak, mint a háztartási készülékek vezérlésére.
A fogyasztói elektronika újdonságai iránt fogékony emberek körében bizonyára érdeklődést keltenek ezek az USA-ban népszerű rendszerek.
A megszokott háztartási automatizálás kommunikációja villanyvezetéken fut. Egy önálló automatizálási hálózat kiépitese nagy költséggel és kellemetlenséggel jár, és számos kockázati tényezőt rejt magában. Például egy áramszünet, jelentősebb feszültségingadozások, vagy rövid, de erős feszültségimpulzusok hatására a rendszer működésében komoly zavarok jelentkezhetnek, akár össze is omolhat az egész.
Egy kanadai piackutató cég szerint a háztartás automatizálása csak a
jövő évezred első éveiben válik igazán slágertemává.
A cyberhaztartás nemcsak a milliomosok privilégiuma. Sajátos hobbiként
is működik. Az elektronikus barkácsolás iránt érdeklődő férfiak néhány
száz dollárért olyan modulokat vásárolhatnak, amelyek házilagos felszerelésével
a ház és a kert egy-egy része automatizálható.
Tegyünk sétát egy automatizált házban. A megjelenő képen rákattinthatunk a különféle érzékelő és kamerarendszerekre, lámpákra, (bejárati-, garázs-, kutya-)ajtó nyitó szerkezetekre, telefon- és vidorendszerekre, a központi vezérlő számítógépre, programozott aranyhal- és macskaetetőre stb.Kimehetünk az udvarra is, ahol egyebek között az automata locsoló, vagy az úszómedence vízforgató rendszere található. Ha a képeken rákattintunk valamelyik részegységre, további lapon kapunk információkat az ott alkalmazott berendezésről.
Milyen eszközökkel oldják meg ezeket az automatizálási feladatokat? Alább a HomeVision és az X10 rendszerről adunk rövid ízelítőt.
Az X10 elektromos szerkezetek távirányítására szolgáló kommunikációs protokol, úgynevezett X10 adók és X10 vevők közötti adatátvitelre szolgál, az átviteli közeg a házban, lakásban meglévő normál villanyvezeték. Az adókat és vevőket általában a dugaszoló aljzatokba (magyarul konnektor :-) kell csatlakoztatni, de vannak külön dobozban szerelt egységek is. Az adók olyan parancsokat küldenek, mint "kapcsold be" vagy "kapcsold ki" vagy "csökkentsd a fényerőt", de előtte még az adott parancs végrehajtására kiszemelt egység azonosítóját is kiküldik. A parancs végigfut a házon belül minden vezetéken, és csak az a vevő fog reagálni rá, amelynek szánták, a többiek figyelmen kívül hagyják.
A legegyszerűbb vevő egy fali aljzatba dugható egység, amely a konnektor áramát megszakítja vagy továbbengedi, van rajta még két számgomb, amivel be lehet állítani az azonosítóját. Ennél a relés ki-be kapcsolónál csak kicsit bonyolultabb a lámpa modul, amiben egy triac van a relé helyén. Ez képes a fényerő szabályozására is. Ezek az egységek csak a villanydróton jött vagy a helyszínen kézzel beadott parancsot teljesítik, adó szerepük nincs.
Az X10 rendszer 16 egység egyenként 16 résztevékenységének vezérlésére képes. Ami a lényeg: számítógépet is ültethetünk az X10 "nyakába", erre különféle csatoló egységek léteznek. Egyik ilyen a CP290 Home Control Interface, amihez szoftver kapható vagy letölthető IBM PC, Mac, Apple ][, vagy Commodore 64/128 számára. Az utóbbi időben feltűntek és terjednek a Linux alá írt vezérlő programok. Sokan összekapcsolták a SoundBlaster hangkártyájukhoz kapott Windows programot, a Voice Assist-ot az X10 rendszerrel, és a számítógépet betanították egyszerű szavak formájában kiadott parancsok értelmezésére, és abból X10 parancsok indítására.
Az X10-nek nagy irodalma van, folyóiratok és könyvek foglalkoznak vele. Ha az interneten akarjuk kiismerni, legegyszerűbb, ha először az X10 FAQ-ot olvassuk el.
Egy X10 alkalmazási példa fényképen - kerti locsoló vevője